Büky Béla, Csengeryné Nagy Zsuzsa: Székely Bertalan illusztrációi egy tervezett Petőfi-életrajzhoz (A MTAK kiadványai 36. Budapest, 1963)

Székely Bertalannak (1835—1010) az Akadémiai Könyvtár Kézirattárában őrzött hagyatékában

1 egy olyan illusztráció-sorozat vázlatait találtuk meg, amely nemcsak a magyar művészet, hanem a magyar irodalomtörténet szempontjából is igen figyelemreméltó. A szóban forgó illusztráció-sorozat Pákh Albert (1823—1867) tervezett, de soha meg nem írt Pet őfi-életra jzához készült. Székely Bertalan egy vázlatkönyve: egy kis zöld színű notesz (jelzete: Ms 5005/eee/10) őrizte meg az illusztrációkat számunkra. A művész ebbe rajzolta be a múlt század 60-as éveiben készített illusztrációinak vázlatát, de a vázlatokon kívül ide vezette be az illusztrációkhoz szükséges adatokat, valamint azon ötleteinek és terveinek szavakba öntött leírását is. melyek alapján azután később létrejött maga az illusztráció. A Petőfi életéhez készített illusztráció-sorozat minden egyes rajza mellett találunk ilyen adatközléseket és öt let leírásokat. Kétségtelen tény, hogy ezek az illusztráció-címként szereplő életrajzi adatok előbb kerültek a noteszbe, mint az alattuk álló rajz vagy vázlat: több helyen ugyanis csak az adat látható, a hozzá tartozó rajz elkészítésére nem került sor. Mivel az adatok előbb kerültek a noteszbe, mint maguk az illusztrációk, és mivel — mint említettük — ezek számbelileg is meghaladják a valóban elkészült illusztrációk anyagát, indokoltnak látszik a szóban forgó adatokból való kiindulás. Annál is inkább, mivel ezek az adatok nemcsak az illusztráció-vázlatok megértéséhez nyújtanak segítséget, de önmagukban is érdekes irodalomtörténeti kérdéseket vetnek fel. Kezdjük tehát az illusztrációk fölött levő adatok betűhű ismertetésével : 1. Petőfi születési helye körösön Pestvármegyébe Januar I 1823. Feltűnő üstökös

1 2. Apja beírja a bibliába fia születését 3. Apja mészáros 4. öccse István születik — gyermekévek 5. Pesten oskolába jár 1830—35-ig. Magánykedvellő könyvbujó csendes fiu volt IS. Aszódon első szerelme 1845. 22 éves

1 T. 1838iki árvíz az atyja házát elvitte (félegyházán?) Sándor jelen? öcsét menti, épen földre teszi. 15 éves 8. Selmeci licéuraba[n] 1838. egy részeges hajdunái lakik — a színészeket iopva látogatja 0. A kecskeméti házba érkezik Pestre — (zöldfa ucca) 10. A színpadnál székhordó 1838 11. 1839. A goldner gyalog ezredbe katonának áll be 12. mint katona éjjel olvas, a szuronyába gyertya dugva. Kettesével hálnak a katonák a prieskán 13. Sopron— egy hideg éjjel őrt áll, barátjai mellette, mennek el vigadni — neki ott kell maradni a hózlvatarba[n] 14. havat lapátol a kaszárnya udvaron 15. beteg a korházbal n) 16. megszabadul a katonaságtól. Pozsonyba[n] van 1841. Leveti a katonaruhát 17. Dunavecsén szüleit meglátogatja 18. Vándor színész Cecén. Szllas balháson. Sárbogárdon. Szereptanulás. 19. 1841. Pápán tanul Orlai — Petőfi — Jókai 20. ujjból szinész Kecskeméten 21. öszvejő Vörösmartyval 22. Debrecenbe beteg, fázik, pipáját szorongatja 23. Pestre készül — Paklinak a keblébe rejtett költeményeit mutatja — a csáti bot 1 Vö. BÜKÍ IIÉLA: Székely Bertalan hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kézirattárában. Bp., 1962. •Az illusztrációval szemben levő oldalon Székely, eltérő írással, a következő megjegyzést fűzi az illusztráció adatához: ,,Félegyházát mondja szülőföldjének Petőfi a Szülőföldem c. versében". • Valószínűleg Székely tévedése; téves a dátum, továbbá sem Petőfi, sem „első szerelme" nem lehetett 22 éves. 1* 3