Csapodi Csaba: Mikor szűnt meg Mátyás király könyvfestő műhelye (A MTAK kiadványai 34. Budapest, 1963)
13 ;(2 Ft) és augusztus 8-án „Perganieno pro cronica hungarorum scribenda" (8 Ft). 4 6 Ha Budán a királyi másolóműhely még dolgozott volna — ha csak csökkentett ütemben is —, akkor nem kellett volna egy külön megnevezett munka számára több részletben pergament vásárolni. Annak nagy mennyiségben, állandóan rendelkezésre kellett volna állnia. S más kódexek számára nincs szó pergamen-vásárlásról. A számadáskönyvek tanúságával kapcsolatban tehát a mi kérdésünk szempontjából nem az a fontos, ami benne van, hanem az, ami nincs benne, amit hiába keresünk ott. Nem bizonyítéka a királyi műhely működésének, hogy egyáltalán történtek kifizetések scriptorok számára, és hogy vásároltak pergament, hanem éppen ellenkezőleg cáfolata az, hogy egyes megnevezett esetekkel találkozunk, tehát rendszeres, állandó munka nem folyt. A szükséges, kivételesen előforduló darabokat mint különálló, szokatlan feladatokat esetről esetre kellett megoldani már 1494—1495-ben. A királyi könyvfestőműhelynek rövid idő alatt való megszűnése pontosan beleillik abba a képbe, amelyet ebben az időben a királyi könyvtár állapotáról rajzolhatunk. ULÁSZLÓ a könyvtárt nem fejlesztette, hanem a Bibliotheca Corvina rövid idő alatt a legelhanyagoltabb állapotba került. Mindenekelőtt föltűnően kicsi a száma azoknak a kódexeknek, amelyek ULÁSZLÓ személyével kapcsolatba hozhatók. A Corvina-könyvtár túlnyomó nagy részének elpusztulása után is mintegy 160 olyan kódexet ismerünk, amelyek hitelesen MÁTYÁS király vagy BEATRIX királyné tulajdonában voltak. Ugyanakkor alig van néhány olyan, amely ULÁSZLÓé volt. Pedig ekkor már a könyvnyomtatás rohamos terjedése folytán ugrásszerűen növekedtek a könyvgyűjtemények is. Az lenne tehát a természetes, ha a MÁTYÁS halála után 25 évig uralkodó II. ULÁSZLÓ tói jóval több könyv maradt volna fönt, mint elődjétől. Mi maradt ránk ULÁSZLÓ könyveiből? Két imádságoskönyv, melyeket még magyarországi trónralépte előtt csináltatott, s egyiket már ugyanezen időpont előtt el is ajándékozott. 4 7 Három kódex és egy ősnyomtatvány, amelyet még MÁTYÁS király életében kezdtek meg díszíteni, de az illuminálást már ULÁSZLÓ számára fejezték be, három könyv, ami ajándékként készült neki, és még ismerünk három-négy olyan munkát, amelyről föl lehet tételezni, hogy bizonyosan megvolt a birtokában, mert neki ajánlották. 4 8 De olyan könyvet, amelyről bizonyosan tudjuk, hogy ULÁSZLÓ készíttetett, csak kettőt ismerünk. Az egyik az említett graduale, de ezt bizonyos, hogy nem a maga használatára másoltatta, hanem a várkápolna díszéül és BONFINI magyar története, amelyet szerzője ekkor fejezett be, és saját familiárisa tisztázott le a király költségén. Igaz ugyan, hogy ULÁSZLÓ könyveinek legnagyobb része éppen úgy elpusztulhatott, mint MÁTYÁS kódexei, de ez csak föltételezés. Erre csak akkor építhetnénk, ha legalább annyi ULÁszLÓ-kődex maradt volna ránk, mint MÁTYÁS-féle korvina. ULÁSZLÓ könyveit semmiféle különleges pusztulás nem érte az „uralkodását követő felfordulásban", 4 9 mert ilyen zavarok éppen MÁTYÁS király halála, inem pedig ULÁSZLÓé után voltak. 4 6 ENGEL: I. m. 122, 169. 1. 4 7 IIOFFMANN: Régi magyar bibliofilek. 164. 1. ós II. Ulászló imádságos könyve. Magy. iKönyvszle. 1884. 4 8 IIOFFMANN: Régi magyar bibliofilek. 161—168. I. BERKOVITS legutóbb i. m. 4 9 IIOFFMANN legutóbb i. m. 168. 1.
