Méreiné Juhász Margit: Mikszáth Kálmán szellemi és tárgyi hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémián és tájmúzeumainkban (A MTAK kiadványai 31. Budapest, 1963)
I. A Mikszáth-emlékszoba és a tájmúzeumok létrejötte
MIKSZÁTH nagyobbik fia, Kálmán László 1910-ben apja halála után súlyos idegkimerülést kapott, azt gyógyították külföldi utazásai során. Előbb 1911 tavaszán Párizsban, majd ősszel Londonban tartózkodott. Annak a tervnek, hogy MIKSZÁTHNÉ az ereklyéket először a PETŐFI-házban akarta, elhelyezni, tanúja az alábbi levél: Kedves Piroskává! [dátum nélkül. 1911?] Testvéri szeretettel irt leveledet igen köszönöm, igen nagy szükségem is van rá, hogy engemet bátorítson az a tudat, hogy valaki igaz szeretettel viseltetik irántam, és a megboldogult emléke r iránt oly nagy kegyelettel <viseltetik) érez. Űgy lesz minden elhelyezve a mint Te és nagyra becsült Férjed akarjátok. Most egyelőre marad így minden, amint van — akkor rendezkedünk el, ha Laci irodát nyit, és együvé adjuk az ereklyéket a Petőfi házba, de úgy hogy abban egy külön helyiségbe legyen, azon fel irattal, hogy Mikszáth szoba — Csak is bizományba adjuk, hogy ha valaha máskép rendelkeznénk, legyen ahoz jogunk. Azért határoztam magamat rá, hogy oda adom, mivel két fiú van, (egyen) egyenlően megosztozni nem lehetne, ne hogy ebből neheztelés származzon — legyen a múzeumé, úgy lesz a mint Te akarod, együtt legyen az, de ha még más óhajtásod van, kérlek közöld velem, úgy látom, nincs nagyobb tisztelője az én megboldogultam emlékének mint Te, tehát az csak jó és helyes a mit Te akarsz. A nővérem Nelka e napokban el jön — mely nap nem tudom még, — itt lesz pár napig, aztán ki megyünk Horpácsra holmi dolgot ott elintézni — tehát ha oly kegyes leszel, és Nelkát meg akarod azzal tisztelni hogy vele találkozni akarsz — majd tudatom itt léte idejét hogy vagy őt magadhoz rendeled, vagy Te leszel oly kegyes és ide jösz hozzánk — vele is lehet, az ereklyék iránt beszélni. Talán Te neki olyat is meg mondhatsz, a mit nekem csupa g[y Jöngédségből nem mondasz meg. A fiamnak igen jól esett az a biztatás, hogy csak maradjon itthon — ma már sejtette is velem, hogy még is csak irodát fog nyitni — persze ez még meg is változhat. Első dolog az, hogy le tegye az ügyvédi vizsgát.* Maradok hálás szeretettel és igaz barátsággal örökre híved Mikszáth özvegye A terv a PETŐFI-házzal nyilván hely hiányában nem sikerült. BENCZÚR Gyula MIKSZÁTH Kálmán arcképének megfestésével kapcsolatban — felesége útján — MIKSZÁTH gyakran viselt ruhái iránt is érdeklődött. A válaszlevél szövege a következő: Kedves jó Pirim! [1911 nyara végén] Bocsáss meg hogy még eddig nem irtam, de nem is sokat mentegetődzöm előtted — tudom Te sejted az én bajaimat. Az a Te nagy eszed és finom érzésed kitalálja azt. Nem akarlak untatni és szomorilani az én bajaim fel sorolásával, de nagyon sok bajom van, és ez a mélységes bánat a mibe vagyunk, napról napra jobban tönkre teszi az idegzetemet és egészségemet, még nehezebben bírom ez által a bajaimat viselni és rendezni. Egyetlen egy hajszálni egy parányi jó van (de azt se tudom még hogy állandó é), a fiam ugy látszik kedvet kap az élethez, és most már dolgozni akar itthon is — és meglehetősen kezdenek neki a dolgai menni — de persze attól tartok, hogy ez nem lesz állandó, mert az első refü a mit az életbe kapni fog (pedig fog eleget kapni), megint tönkre teszi az élet kedvét esetleg örökre. Sok bajaimat nem sorolom fel, csak azt írom meg, hogy Horpácsra még nincs most se bérlő, ember feletti módon küzdök, hogy rendezzem, de sehogy se megy — érzem, hogy gyenge vagyok én ahhoz, hogy ezt rendbe hozzam. Legjobb lenne eladni, de hát azt semmi esetre se > tesszük, még ha nagy áldozatokba jönne is, még akkor is megtartjuk, de képzelheted a helyzetemet hogy mennyire aggódom. Október lre bérlő nélkül rruiradunk esetleg egy évig se lesz a bérlőkből jövedelem. Most ugyan van kilátás egy két bérlőre, nem tudom meg segit-é a jó Isten. * Ifj. MIKSZÁTH Kálmán 1910. dcc. 2-án tett jogi doktori vizsgát. 5
