Méreiné Juhász Margit: Mikszáth Kálmán szellemi és tárgyi hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémián és tájmúzeumainkban (A MTAK kiadványai 31. Budapest, 1963)

I. A Mikszáth-emlékszoba és a tájmúzeumok létrejötte

Úgy hiszem ezt a befektetést nekem kellene adnom, ha azt akarom hogy ez még az én életemben meg legyen, talán az lenne a leg méltóbb ehez, ha az életrajzért és levelekért kapnék honoráriumot, és ebből rendeznénk el a kis ereklye Múzeumot. Kell a fal körül üvegállványok és a középre egy asztal melyen azok dolgoznának, a kik Mikszáthot kutatnak. Ez a Te eszméd ezt szeretném megvalósítani. Most arra kérlek alássan fontold meg ezt és ird meg nekem, hogy hogy akarod körülbelül. 40 d. levél lesz ki adható — ezeket szeretném újságba is le közölni, hogy több pénz jöjjön be — jelöld meg Te, amellyik lapot gondolod illetékesnek, a Vasárnapi Újságot-é vagy az Újságot és aztán könyvben ki adni — de könyvben kiadva még messze eső a dolog, de újságba le közölni lehetne előbb, ugy tavasszal, hogy mielőbb pénzhez jussunk, és akkor azután Véled megterveznénk a berendezést. Szeretettel ölel Mikszáth özvegye. U. i. Köszönöm hogy nővéremet azzal a kis képpel olyan boldoggá tetted. MIKSZÁTHNÉ emlékiratainak első kötete még Pesten elkészült, második kötetével már horpácsi éveiben foglalkozott és ott fejezte be. Kiadásával MIKSZÁTH emberi nagyságához kívánt adalékokkal szolgálni. A kiadásra valóban később, csak 1922-ben került sor. A fenti levél utóiratában említett kis kép valószínűleg az a BENCZÚR-kisportré, amelyet MIKSZÁTH egy jubileumi családi fényképe után készített, teljesen hű másolatként. Ezt a port rét a MIKSZÁTH család őrizte 1945-ig. Ekkor eltűnt , és csak 1900 nyarán bukkant fel újra egy műgyűjtőnél. A BENCZÚR-nagyportré MlKSZÁTHról ma is az MTA tulajdona. MIKSZÁTHNÉ 1914-re kiadatta MIKSZÁTH Kálmán hátramaradt tárcáinak egy gyűjteményét MIKSZÁTH Kálmán hátrahagyott munkái. I. köt. Emlékezések és tanulmányok címen (Franklin, 1914.). Ebből küldött egy példányt BENCZÚRNÉnak 1914. január 1-én. A kísérőlevélben az emlékszoba rendezetlenségét panaszolja és saját emlékiratainak anyagára vonatkozólag érdekes megjegyzéseket tesz: Kedves Pirim ! Fogadd ezt a könyvet szívesen, sikerült még össze szednem egypár dolgot a megboldogult műveiből, benne van a Petőfi Almanach hogy készült, a te édes bájos leveleddel, a mi ő neki olyan nagyon inponáltd

1 Nagyon szerettem volna magam elvinni a könyvet és sok dolgot, jobb lenne szóval meg beszélni — de Isten tudja mikor megyek Pestre, igen fáradt vagyok, és nem igen szeretek Pesten lenni, olyan fájó érzésem van ott most mindig, jobb nekem itthon vissza vonulva, mind ha már félig halót lennék. Kedves Pirim! Én nagyon értem és érzem a Te nézetedet, hogy nem valók azok a levelek a nyilvánosságnak, most még legalább nem, mind ha csak a szírembe látnál. De hát halálom után azok esetleg egy hívatlan kézbe jutnak. Mi itt a testvéremmel most ebben a magányunkban meg csinálnánk a túl intim leveleket félre tennénk, és csak azokat, a melyekkel az életrajz hitelességét bizonyítom, adnánk át a nyilvánosságnak. Vannak levelek, melyek a tűzbe valók. Semmi egyébb nem vezérel, engemet, a levelek kiadására, mint az, hogy szeretném magam Őt (a megboldogultat) úgy a világ elé állítani, mint a milyen volt. Ő maga irja a Jókai életrajzába, hogy Jókainál az nagy hiba, hogy nem voltak intim levelei, a melyekből meg lehetne az egyéniségét állapítani, ezekre szükség lett volna, de nem voltak. Itt nála vannak, csak jól kell fel használni, de azt csak én tudom. Édes Pirim ezt vedd figyelembe — és ezt fontold meg, hogy nekem igazam van é vagy nincs? Az életrajz mellé a levelek is kellenek, mert e nélkül ez nem hiteles — Vály Eszter [a Jókai nővére] lánya, Peti József né megírta a Jókai életrajzát, hat kötetet tenne ki. Ez a kézirat volt nálunk akkor, mikor Uram az életrajzot irta, de Uram azt jegyezte meg, ez túlságos szeretettel lett meg irva és nem is igazi dolgok talán. Tehát az én megírott dolgaim is könnyen ilyen kritika allá eshetnének, hogy talán nem is igy volt — de ha az ő saját leveleivel lesz bizonyítva, akkor ahoz kétség nem fér. Aztán mi értéke is lenne az én irka firkáimnak a levelek nélkül. A mi az ereklye múzeum berendezését illeti, nem is sietek én azt berendezni — de ha sokáig nem rendezik, akkor kénytelen lesszek pár szekrényt csináltattni mert minden szét van hányva, szét hurczolva, ezeket össze kellene tartani, és még nálam ixinnak kéziratok, ezeket is hová " A levelet ld. Krk. 26. köt. 830. lev. Érdekessége az, hogy a 17. sz. stílusában van írva. Kéziratot kért benne BENCZŰRNÉ a PETOFI Album számára, de MIKSZÁTH súlyos tüdőgyulladása miatt nem írhatott cikket. Később ő ismertette a munkát (ld. Az Újság 19011. 7. évf. 86. (ápr. 11.) sz.). 13