Büky Béla: Székely Bertalan hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK kiadványai 29. Budapest, 1962)
Székelytől magától semmit se tudunk meg. Ezzel kapcsolatban mindössze özv. Lándor Ti vadamé szóbeli közlése nyújt útbaigazítást. Szerinte, a Székely és Lándor közötti barátság a művész első magyarországi gyűjteményes kiállítása alkalmával született meg. Lándor. mint újságíró és mint kritikus cikket írt Székely kiállításáról. A cikk hangja és megállapításai felkeltették Székely érdeklődését a szerző iránt. Ezt az embert szeretném megismerni — mondta Székely a körülötte állóknak, mikor az egyik budapesti kávéházban a kiállítás sajtóvisszhangját tanulmányozta. Megismerkedett hát Lándorral, és attól kezdve élete végéig barátja maradt; sőt művészi hagyatékának jelentékeny részét is reá testálta abban bízva, hogy elkészíti majd művészi pályafutása ós élete méltó írásbafoglalását: a Székely-monográfiát. Lándort halála megakadályozta e feladatának teljesítésében, ós így a Székely-monográfia még mindig megírásra vár. 1 1 A hagyaték révén rendelkezésünkre álló adatok és hivatalos iratok semmi közelebbit nem tartalmaznak Lándor készülő Székely-monográfiájára vonatkozólag, a hagyaték rendszerezésével mindazonáltal sokat foglalkozhatott: erre utalnak a jegyzetkönyvekben kék színesceruzával írt bejegyzései. — Lándor az örökölt hagyaték egy részét átadta a Szépművészeti Múzeumnak, 1 5 de meg kell jegyeznünk, hogy nemcsak örökség útján jutott Székely-képekhez, hanem már korábban is a legnagyobb Székely-gyűjtők közé számított. Palágyi Menyhért is azok közé tartozik, kikkel Székely sűrűn találkozott. Palágyi sokkal fiatalabb Székelynél (szül.: 1859), leveleiben ,.Kedves Mester"-nek szólítja; a tanítvány— mester viszony szoros szellemi együttműködéssel is járt, áthidalva a korbeli különbség gátlásait. Palágyi nemcsak a művészet iránt érdeklődik, hanem a filozófiai tudományok mindegyike — különösen az esztétika — gyakran tárgya stúdiumainak. Talán ez volt az a terület, melyen érdeklődéseik iránya leginkább egybeesett, noha Székely világos művészetfilozófiai elképzelései mellett Palágyi hasonló témájú írásait manapság többen konfúzusnak tartják. 1 6 Palágyi és Székely filozófiai témákkal kapcsolatos levélváltásának bizonyítéka a következő részlet : „Nekem . . . igaz gyönyörűségemre szolgált kedves levelét olvashatni [Székely Palágyihoz írt leveléről van szó], melyben nemcsak a festészetről, hanem a hazai kulturális viszonyokról oly rendkívül találó megjegyzéseket tesz;" — majd egy lappal később — „Értekezésem („Neue Theorie des Raumes u. der Zeit") egy példányát bátor voltam igen tisztelt Mesternek elküldeni, jeléül azon igaz szeretetnek, mellyel iránta viseltetem. A munka írásában nagyon a német világhoz törekedtem alkalmazkodni, és ezért előadásomba bizonyos külső szigort is vegyítettem, holott ha magyarul írhattam volna, csak a belső szigorúságra ügyelek vala. Mostanában logikai rendszerem kidolgozásával vagyok elfoglalva, és ez oly annyira igénybe vesz, hogy ki sem mondhatom. De mihelyt csak lélegzetet vehetek, ismét Dresdába megyek, hogy a képekben gyönyörködjem. Olvasni, most semmit sem olvasok, száraz logikai értekezéseken kívül. A német e féle dolgokat pedig alig érdemes olvasni, mert kimondhatatlan zavar és homály uralkodik bennük; inkább kötelességtudásból olvasom őket. Az ángol logikusokhoz szeretek folyamodni, de megvallom, hogy mindinkább meggyőződöm felületes voltukról. A németek elhomályosítják a philosophiát, az ángolok világossá, de sekélyessé teszik. Igazán nincs öröm abban, a mit a nyugoti szellem — legalább az újabb időkben — produkál. Elég egy plátói dialógust elolvasni, miszerint az ember meggyőződjék, hogy a görög észfinomsághoz mérve a nyugoti szellem bizonyos átöröklött durvaságban leledzik még." (idézett levél). Az említett Székely-anyagban van még egy Hevesi 1 1-levél is, két levél Zsolnay Vilmostól, a pécsi fajanszgyárostól, valamint számos levél tanítványai tollából. Igen érdekes levél az, amit Székely Dániel írt fiához Székely Bertalanhoz. A levél oktató hangú: sok pedagógiai elvet és atyai tanácsot tartalmaz, és bizonyos fokig rávilágít arra a viszonyra, ami Székely és családja között fennállt, és melynek értékelésében — mint tudjuk — eltérők a vélemények. 1 8 — Székely külföldi ismerőseivel és tanáraival kapcsolatban közlünk egy feljegyzést az Ms 5005/eec jelzetű jegyzetkönyvből, amely mellé Székely a következő két szót írta: „Ezeket ismertem" (1. kép). Néhány név — mint látjuk — aláhúzással van kiemelve; ez talán azt jelenti, hogy az illető nevek viselőit Székely jobban ismerte, vagy talán többre becsülte, mint a többit. Érdekes, hogy Piloty neve nincs aláhúzva. "A monográfia előkészítésével kapcsolatban vö. Z.tnoR ÁSNA felszólalását (Művészettörténeti Értesítő. 5/11)56. 71) és VOINOVICH GÉZA levelét Lándor Tivadarhoz. Ez utóbbi jelzete: Ms 5005/zszs. 1 51,Andor 1915-ben 1551 darab, nagyrészt temperával festett Székely-vázlatot, számos írásbeli feljegyzést, azonkívül néhány T.otz, Zichy, Berrcs és Kőnig rajzot, ill. Székellyel vonatkozásban álló levelet; 1944-ben 54 tempera és akvarell festményt, ill. szén- és ceruzarajzot adományozott a Múzeumnak. (Vö. a Magyar Nemzeti Galéria Adattára. 1957. IX. 1(1.) 1 1 Vö. GENTHON ISTVÁN felszólalását. Művészettörténeti Értesítő. 5/1956. 70. "Hevesi Lajos író (1843—1910). " ,Az irodalomban elterjedt az a nézet, hogy Székelyt "haragvó sziilei« rendelték haza. .." Művészettörténeti Értesítő. 5/1956. 112. 23. jegyzet. 6
