Büky Béla: Székely Bertalan hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK kiadványai 29. Budapest, 1962)

lehetnek még. Az ismertetés során leggyakrabban a jegyzet könyvekre fogunk hivatkozni, de tekintetbe vesszük Székely különálló kéziratait, leveleit is. Székely egyike azoknak a magyar festőknek, kivel kapcsolatosan viszonylag kevés irodalom áll rendelkezésünkre. 1945 előtt foglalkozott vele PALÁGYI MENYHÉRT, PETROVICS ELEK, LÁNDOR TIVADAR, GERLŐTEY JENŐ stb. — A felszabadulás után gazdag kiállítást rendeztek műveiből a Műcsarnokban (1955). Akiállítás, úgy látszik, felé fordította a kutatók figyelmét, és megjelent néhány tanulmány vele kapcsolatban; e tanulmányok anyagáról megfelelő tájékoztatást nyújt a 22. lapon levő bibliográfia. Sajnálatos tény, hogy a Székellyel foglalkozó szerzők, kevés kivételtől eltekintve, tanulmányaikban csak a művész képeire, falfestményeire stb. támaszkodnak, levéltári vagy kézirattári anyag használatára nem gondolnak, sokszor azt sem tudják, hogy hol kellene az ilyen anyagot keresni. Sokszor még azokkal a szerzőkkel szemben is kifogásokat támaszthatunk, akik használtak kéziratos anyagot Székely-tanulmányaikban : gyakran csak a rendelkezésre álló anyag töredékét vizsgálták át, és ennek segítségével akartak minden kérdésre kimerítően válaszolni. DOBAI JÁNOS például gyakran hivatkozik kéziratos anyagra Székely-tanulmányában,

4 de e kézirat elsősorban az az ifjúkori napló, amit így ír le: „A Szépművészeti Múzeum grafikai osztálya a szerző ifjúkori naplóját őrzi, melyet eddig csak Petrovics Elek használt fel, alapvető tanulmányában több idézetet közölve belőle. ... A naplót Székely 1856 végétől használta, ekkor Nagyszebenben ólt. Ugyanitt, 1858 tavaszán kezdte rendszeresen írni, majd magával vitte Csehországba és Münchenbe, és írását 1862 tavaszán, müncheni tartózkodása végén hagyta abba, bár később is forgatta ós szívesen jegyezgetett beléje."

5 Az Akadémia Könyvtárában őrzött jegyzetkönyvek éppen 1862-vel indulnak ! Szervesen kiegészítik tehát az ifjúkori naplót. A jegyzetkönyvek sora az 1903—1904-es évekkel lezárul. Lehet, hogy Székely későbbi keletű jegyzetkönyvei elpusztultak, vagy lappanganak valahol. Lándor Tivadartól származó iratok között találtunk egy papírdarabkát: remegő kusza írással. Lehetséges, hogy ez Székely utolsó írása, de ennek eldöntése még a jövő feladata. 1. Az említett iratok és jegyzetkönyvek Székely életének sok ismeretlen mozzanatát, kellemes vagy kellemetlen eseményét világítják meg, de családja, élő és elhunyt rokonai is foglalkoztatják. „Székely lényegében egy kérdéssel foglalkozik naplójában: saját művészi fejlődésével — írja DOBAI.

6 — Csakis művészi problémáit ítéli megörökítésre méltónak — életének eseményeiről, családjáról, barátairól nem ír, csakis művészetéről." Ez a megállapítás talán igaz az ifjúkori naplóra vonatkozólag, de semmi esetre sem igaz későbbi jegyzeteivel kapcsolatban. Egy alkalommal „Galton olvasása után" elhatározza pl., hogy felírja mindazokat az adatokat, melyeket rokonaival ós hozzátartozóival kapcsolatosan tud. Nagyapjával kezdi: „Székely Péter Gyulafehérvári protestáns esperes, élt 82 évet, meghalt 1845 táján — fogai mindvégig épek voltak, mindig pipázott."' Majd így folytatja oldalakon keresztül, mindenkiről feljegyezve egy-két érdekes jellemvonást. Egy másik kötetben viszont betegségének tüneteit ós a gyógykezelés legapróbb részleteit írja le naplószerűen. Néhány kötetből az ifjú Székely Bertalan, a Piloty-tanítvány képe bukkan elő. Az 1862-ik évben használt jegyzőkönyv 23. sztln. levelén (Ms 5006/2) pl. ezt olvashatjuk: „Enhubcr azt mondta, hogy az a mód mivel mi pilotisták képeket festünk — egész éven át az atelierbe ülvén és modelleket kopírozván — nem az igazi — nagy kínnal — hosszú idő alatt megfestünk egy képet — sok jó van benn ugyan de a lélek — a beobachtung, a mozzanat hiányzik. Minden nyarat egy fiatal művésznek arra kéne szánni hogy kinn a természetben — kószálva mindent amit csak láthat rajzoljon — gyűjtsön magának egy gondolat kapitálist — akkor a componálás vígan fogna menni — a genre festés a létra min a históriai festés elérhető." DOBAI is közöl egy idézetet, amely tanulóéveire, Bécsben töltött idejére vonatkozik.

8 Amint látjuk, tanulmányainak emléke nemegyszer megjelenik e jegyzet könyvek feljegyzése között. Székely ifjúkori naplója ós azon egyéb jegyzetei, melyek a Magyar Nemzeti Galéria adattárában vannak, szintén tartalmaznak hasonló adatokat, úgyhogy életéről és tanulmányairól teljes képet csak a két forrás egybevetésével nyerhetünk. 2. Egyrészt Székely életrajzi jellemzéséhez jutunk közelebb, másrészt művészi valójának megvilágítását kapjuk akkor, ha adataink segítségével barátait és 4 DOBAI JÁNOS: Székely Bertalan művészi arculatának kialakulásáról. Művészettörténeti Értesítő. 5/195(1. 97—115. ' DOBAI JÁNOS- i. m. 97. " Uo. 7 1886-ból származó jeevzetkönyv. 67—72. sztln. lev. Jelz.: Ms 50D6/23. ' DOBAI JÁNOS: i. in. 111. 4