Büky Béla: Székely Bertalan hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK kiadványai 29. Budapest, 1962)

Egy másik alkalommal Keleti tájrajzairól mond bírálatot, de egyúttal összegezi is a tájképfestés technikájára vonatkozó elgondolásait: „Keleti tájrajzaink kiállítása [lejjebb] Keleti ha valami festői dolgot látott ezt fix und fertig leujjolta bizonyos csinos dilettantizmussal — de miután az egészről semmi terv nem volt, az ilyen studiumok nem sokat használtak. Schleich kivel a bayerische[s] Gebirgbe[n] találkoztam — skizzkönyveit láttam — ha valami a természetben felötlött — azt próbálta az emlékezetből lerajzolni — és ha ez némileg valamit nyújtott akkor közelről, távolról köröskörül megjárta a tárgyat — a színeket fölírta — általában az egészről igyekezett képzelmet szerezni, nem pedig egy csinos rajz készítésével a phantaziai képet megrögzíteni — és ezáltal ezt tönkre tenni, mert ilyenhez mint készhez nem lehet folytatást találni. A tájrajzolónak tehát kis skizzeket kell készíteni a motívról — (hogy ez fehér és fekete vagy színes legyen ez mellékes, lehet színes is, de csak rövid idő aíatt készüljön az a fődolog) — motivsehatz. [bekezdés] A forma megértése végett — fák, fellegek, terrain-rajzok. [bekezdés] A textúra végett szürke ós barnával festett egyszersmind elair-obseur nagy studiumok. [bekezdés] A stimmungsskizz — igen rövid idő alatt készítve, az összvefoglalt képhatásnak a természet által nyújtott mintája, [bekezdés] Tehát motivsehatz, stimmungsskizz-rajzok, textur-skizz — farben skizze sok variánsokkal, hogy a stimmimgsskizzhez magunkat accomodáljuk — ezek volnának egy tájfestész tudási kellékeinek fő alkatrészei."

2

8 Néha kizárólag festékkeverési, ecsethasználati kérdések foglalkoztatják. Meglepő érdeklődésének e kettőssége az egyik póluson a legmagasabb igényű művészetfilozófiai megfigyelések állnak, a másikon viszont a festészet technikájának részletkérdései. Az 1903-as jegyzetkönyvéből (Ms 5006/31 jelzetű jegyzetkönyv 16. sztln. lev.) a következő technikai észrevételt közölhetjük: „Ezen eljárás mellett az egész villog, mert a fedőfestékkel való eljárás vékony rétegű lévén, az alsó sárga áthatol; további világos és egyöntetű, most erre gyönge rétegű barna bedörzsölések csakis jól hathatnak." 6. Székely jegyzetei nem mindig művészeti kérdéseket tárnak elénk, hanem gyakran arról tanúskodnak, hogy a művész sokat törődött pszichológiai és filozófiai problémákkal is; egyéni elgondolásai és egy kialakulóban levő filozófiai rendszer csírái megtalálhatók a jegyzetkönyvekben. Filozófiai érdeklődését az előbb említett olvas" Jegyzetkönyv, 1902: 14. sztln. Iev. Jelz.: Ms 5006/29. 8. Tanulmány a Csónakázó szerelmesek c. képéhez. 1879. 13