Fráter Jánosné: »Nemzeti részvét emelte« 100 évvel ezelőtt kezdték építeni az Akadémia palotáját (A MTAK kiadványai 28. Budapest, 1962)

Száz esztendeje áll a Lánchíd közelében a Magyar Tudományos Akadémia palotája, homlokzatán a felirattal: „Nemzeti részvét emelte". A két létesítmény örök szimbóluma a több évszázados kulturális és gazdasági elnyomásból éledő magvai' nép tudomány- ós alkotóvágyának, öntudatra ébredésének. I. A Magyar Tudományos Akadémia közadakozásból alakult. Az alapítók adományaiból fedezte költségeit, gondoskodott — célkitűzéseinek megfelelően — „a tudományok ós szópmívószségek minden nemeiben a nemzeti nyelv kimíveltetésóről''. Saját háza azonban nem volt. Hivatalát hosszú éveken át bérelt helyiségekben tartotta fenn. Az abszolutizmus első idejében különösen szorult anyagi helyzetében saját épület emelésére nem is gondolhatott . A palotaépítés gondolatának kibontakozása körülbelül egybeesik az Akadémiának a szabadságharc utáni bénultságból való feleszmélésével, a nemzeti mozgalmak fellendülésével. Az 1858. nov. 22-én tartott akadémiai összes ülésen hangzott el Toldy Ferenc titoknok indítványa arra vonatkozóan, hogy Kazinczy Ferenc születésének százados ünnepét méltó keretek között ünnepelje meg az Akadémia. Ez volt a kezdete azoknak a megmozdulásoknak, amelyekben kifejeződött a magyar nemzet tiltakozása az osztrák elnyomás ellen. Ebbe a keretbe tartozik az Akadémia házépítésére indult hazafias mozgalom is, amelynek eredményeképpen az Akadémia egy 828 561 Frt-ba kerülő saját házat építhetett. Ezért az akadémiai palotaépítés története Rzervesen hozzátartozik az Akadémia történetéhez. A palota építésére indított gyűjtés előtörténetéhez tartozik, hogy 1857-ben cikksorozat indult a Magyar Sajtóban. A cikksorozat szerzője ismertette az Akadémia addigi működését ós részletes kimutatást közölt az alapítástól a tőkére befolyt adományokról. Arra buzdította az olvasókat, hogy adakozzanak az Akadémia számára. A cikksorozatot valószínűleg Török János írta, aki előzőleg 1855-ig a Magyar Sajtó szerkesztője volt. Az adakozásra való felhívást a többi lapok is átvették, sőt konkrét adományok is születtek. A Vasárnapi Újság (1857. 27. sz.) Politikai Újdonságok c. rovatában már hírt is adott a megindult gyűjtés első eredményeiről. A Magyar Sajtó által kezdeményezett gyűjtés az Akadémia akkori vezetői szerint, elhibázott lépés volt. Eötvös József alelnök 1857. július 13-án, Dessewffy Emilhez írt levelében azt írja erről: ,,A Magyar Sajtónak fellépése egyike a legnagyobb ügyetlenségeknek melyeket elkövetni lehetett. . Alig nyolc hónap múlva mégis Dessewffy Emil kezdeményezte a palotaépítési mozgalmat. 1858. március 19-én az Akadémia rendkívüli összes ülésén olvassák fel az alábbi levelét: „Tekintetes Akadémia.! Testvér bátyám Dessewffy Aurél halála után néhány évvel barátai és tisztelői közül többen elhatározták, emlékének egy irodalmi díszművet szentelni ós annak jövedelmét hazai közcélra fordítani. Igv keletkezett a Koszorú gr. Dessewffy A. emlékének. . . Örömömre szolgál egyszersmind értesíthetni a Tekintetes Akadémiát, hogy az aláírók ezen tiszta jövedelmet a magyar tudós társaság igazgató tanácsa rendelkezése alá bocsátani határozták, azon óhajtás kijelentése mellett, hogy az szolgáljon magkövéül azon alapnak, melyet reményük szerint a hazafiak adakozása öszve fog maj1 MTA Kézirattár Tört. ívrét 253. 3