Rásonyi László: A magyar keletkutatás orosz kapcsolatai (A MTAK kiadványai 26. Budapest, 1962)
lanul. 3 4 A ma az Ukrán SzSzR.-hez tartozó Krím-félsziget történetével, 3 5 továbbá Gardízl perzsa történetíró 1050 körül írt Zayn ul-ahbar című munkájára és ogyéb keleti forrásokra támaszkodva a mai Kazak, Türkmen és Özbeg SzSzR. területeinek régi történetével is foglalkozott. 3 6 Kuunnak Codex Cumanicus-kiadása révén a legjelentősebb orosz turkológus, VASZILIJ YASZILJEVICS (WILHELM) RADLOV közvetlen kapcsolatba került a magyar tudományossággal. A Kuun-féle kiadásra támaszkodva írta meg ugyanis —• 1887-ben — a kun nyelv összehasonlító szótárát. 3 7 Ez, mivel hibás alapokon nyugszik, hamar elavult ugyan, azonban mégis jelentőséget ad neki az a körülmény, hogy mintegy előtanulmányul szolgált Radlovnak főműve, nagy összehasonlító szótárának megalkotásához, amelyre 8 évvel később került sor, s amelyben Yámbéry Tschagatajische Kprachstudienjét is kiaknázta. 3 8 A magyar orientalisztika orosz vonatkozásai szempontjából Radlov a legnagyobb hatású személyiség, akiről még sokszor lesz szó, érdemes vele kissé bővebben foglalkozni. 3 9 1887-ben született Berlinben. 1858-ban került Szentpétervárra. Ott BAER, SCHIEFNER, BÖHTLINUK és MEIENDOKF akadémikusok ismeretségét szerzi meg, s Barnaulba, az altáji bányavidék központjába kerül tanárnak. Innen nyílt alkalma bejárni az Áltaj-hegység, az Abakán-steppe, Délszibéria és Turkesztán török népek által lakott területeit, értékes folklore anyagot gyűjtve és néprajzi megfigyeléseket téve. 4 0 1864-ben BAER segítségével továbbra is Barnaulban marad, de 1872-ben a kazáni tankerület tatár iskoláinak a felügyelőjévé lett. 1884-ben pedig — mint az akadémia tagja — Pétervárott telepedett le. Nyelvészeti módszerének avultsága ellenére is páratlan értékű munkásságának a végén, 1910-ben a Kudatku Bilik (helyesen: Qutadgu Bilig)kiadás II. részének zárószavában joggal írhatta le a következő visszatekintést: ,,Ich habo in meinein langen Leben die Begründung und Entwicklung einer neuen Wissenschaft, der Turkologie miterlebt und nach Kriiften mitgeholfen die Wissenschaft zu fördern. So können auch moine Arbeiten nichts anders bieten, als einzelne Bausteine zur Aufführung des Gebáudes dieser Wissenschaft, die Anderen behilflich sein sollen, den Ausbau der Turkologie weiter fortzusetzen." 4 1 RADLOV nem pusztán építőköveket, hanem sok területen alapköveket is rakott le; nemcsak tudományos téren, hanem tudománypolitikai szempontból is. Az MT Akadémia 11 BuDENzhez (1884—89), 6 MUNKÁCSI BERNÁTIIOZ (1888—1912), 2 YÁMBÉRYIIOZ (egészen biztosan sokkal több volt), 1 GOLDziHERhez írott levelét őrzi. A 80-as évektől kezdve egy emberöltőn át Radlov-korszakát élte a turkológia nemzetközi viszonylatban is, de különösen nálunk. Nincs mű, melyet a magyar turkológusok, de még magyar nyelvészek is, ha szófejtéssel foglalkoztak, — többször idéztek volna, mint RADLOV összehasonlító szótárát. Ennek előszavában Budenzet, Kunost és Vámbéryt is említi, mint akiknek műveiből merített. Az ,,Aus Sibirien" viszont turkológusainkon kívül etnográfusainknak is kedvenc olvasmánya. Az általa kiadott orklioni és jeniszeji ót örök rovásfeliratok hozzásegítettek a részben hasonló ómagyar rovásírás több homályos kérdésének a tisztázásához. 4 2 Mint a Magyar Tudományos Akadémiának már 1888-tól kezdve külső tagja, a Magyar Néprajzi Társaságnak meg 1899-től tiszteleti tagja és mint a Nemzetközi Középés Keletázsiai Társaság orosz bizottságának elnöke is, igen hathatósan támogatta mind" Codex Cumanicus. Primum ex integro edidit, prolegomenis, notis et compluribus glossariis instruxit Comes Géza Kuun. Bp., M. T. A., 1880. — Kuun, Quinquaginta aenigmata cumanica. Bp., 1888. — Kuun, Additamentorum ad Codicem Cunianicum nova series. Bp., 1883. — Kuun, A kunok nyelvéről és nemzetiségéről. Bp., M. T. A. 1885 (Értekezések XII/]1). — Űjabb adatok a kun Petrarca-eodexhez. Bp., 1892. (Értekezések a Ny.- és Széptud Köréből XV/12). 3 5 Kuun, Adalékok Krim történetéhez. Bp., 1873. (Értekezések a Ny.- és Széptud. Kör. 111/10). —Itt említem meg, hogy a kunok magyarnyelvűsége mellett kardoskodó Gyárfás Istvánnak főműve, „A Jászkunok története" I—IV. Kecskemét—Bp., 1870—1885 — sokat merít az orosz króqjkákból, de csak másodkézből. — Egyébként 1. Szilágyi Sándor, Emlékbeszéd Gyárfás István felett. Bp.. 11. T. A. 1887. " Kuun G., Gardézi kézirati munkájának a törökökről, tibetiekről és sinaiakról írt fejezetei. Bp., 1903 (Külön kiadvány a Keleti Szemlé-ből). " Radlov, V., Das türkische Spraclimaterial des Codex Cumanicus. Spb., 1887. (Mémoires de l'Académic XXXV/3). " Radlov, V., OnbiT CjioBapn TIOPKCKHX HapeMHÜ I—IV. Cnő., 1893—1911. •» Munkácsi Bernát, Radloff Vilmos emlékezete. Budapesti Szemle CLXXVI (1918), 425—461. A meleg méltatás a hadiállapot ellenére is megjelent. 4 0 Radloff, W., Aus Sibirien. Lose Bliitter aus meinem Tagebuche. I—II. Zweite Ausg. Lpg., 1893. — Radlov, V., 05pa3Ubi HapouHon JlHTepaTypbi TropKCKHX riJieMeH. I—X. Cnő., 1866—1904 (= Proben der Volksllteratur). 4 1 Kudatku Bilik II. Spb., 1910. 560 1. 4 1 L. Németh Gy., A magyar rovásírás. Bp.. M. T. A., 1934 (A M. Nyelvtud. Kkve II/2). — Németli, Die ungarische Kerbschrift. A „Die Inschriften des Schatzes von Nagyszentmiklós" Bp., 1932 c. munka függeléke. (Bibi. Or. Hung. II.) 8