Rásonyi László: A magyar keletkutatás orosz kapcsolatai (A MTAK kiadványai 26. Budapest, 1962)

ViLMOSt (1871—1945), aki 1901-ben járt az ufai kormányzóság területén, majd 1908ban és 1913-ban a Közép- ós Kelotázsiai Társaság megbízásából a Kaukázusban

8

0 tartózkodott. A fantaszta és kapkodó BARÁTOSI BALOGH BENEDEK 1908-ban az AlsóAmurnál, 1911-ben a zűrjének ós votjákok, 1914-ben meg a tunguzok ós giljákok földjén végzett néprajzi gyűjtést.

8

1 —- Csuvasföldi gyűjtésével kapcsolatban —- itt említendő MÉSZÁROS GYULA (SZ. 1883) is, aki 1906—1907-ben a Társaság megbízásából a csuvas folklore-t kutatta, majd 1909-ben, a Magyar Nemzeti Múzeum küldetésében a baskírok között járt.

8

2 NÉMETH GYULA (SZ. 1890) turkológiánk történetében a híd a múltból a jelenbe. Még hallgatta Vámbéryt és Gomboczot, viszont mai turkológusaink az ő hallgatói voltak. Pályája még az első világháború előtti évek szorgalmas oroszföldi gyűjtő tevékenységében, a Keleti Szemle szollomében, a szakmájában mindig fenntartott orosz kapcsolatokban gyökerezik. Később meg olyan szintézisek fűződnek a nevéhez, mint „Az ősjakut hangtan alapjai", ",,A honfoglaló magyarság kialakulása", ,,A magyar rovásírás" stb. — Már legelső, még fiatal egyetemi hallgató korában megjelent írásai orosz vonatkozásúak: V. GORDLEVSZKIJ egy tanulmányának ismertetése a Keleti Szemlében,

8

3 majd jelentése 1910. évi tanulmányútjáról n kaukázusalji kumükökhöz és a balkárokhoz.

8

4 Gyűjtésének eredményei a KSz.-ben jelentek meg. Már 1909-ben a Krímfélszigeten járt, s 1913-ban,

8

5 az ufai csuvasok közé ment. A szovjet-turkológiát ismertető cikkei már kiesnek e vázlat keretéből. Bár pur excellence finnougristák, van altajisztikai, illetve turkológiai, tehát orientalisztikai munkássága még két olyan tudósunknak, akik már az első világháború előtt is élénk orosz kapcsolatokkal bírtak. Ezek: FOKOS-FUCHS DÁVID (SZ. 1884), akiről már említettem, hogy Patkanovval szép példáját adta magyar—orosz együttműködésnek. O 191 l-ben, majd 1913-ban volt gyűjtőúton Oroszországban, a zűrjének között, a Nemzetközi Közép- és Keletázsiai Társaság égisze alatt.

8

6 BEKE ÖDÖN (SZ. 1883) meg, aki a cseremiszek között járt, nemcsak 1914 előtt, hanem a korai szovjet-periódusban is intenzív kapcsolatokat tartott fenn. — SEBŐK IMRE (1878—1917) az utolsó a felsorolásban. Ö 1913-ban a burjátoknál járt.

8' A további oroszfökli nyelvészeti anyaggyűjtésnek véget vetett ugyan a háború, azonban a magyar orientalisztika orosz vonatkozásai mégsem szűntek meg. Van olyan magyar turkológus is, aki szibériai hadifogsága hosszú évei alatt török hadifogolytársaitól tanult meg törökül (Fekete Lajos), viszont az orosz birodalom területéről származó sok keleti nyelvű hadifogoly a magyarországi hadifogolytáborokban vált hasznára a nyelvészeknek. A Nemzetközi Közép- és Keletázsiai Társaság Magyar Bizottságának egyik utolsó érdeme volt, hogy megszervezte a hadifoglyok közötti nyelvi gyűjtést. Az 1915—18. évek folyamán KUNOS tatár,

8

8 FOKOS-FUCHS zűrjén,

8

0 BEKE cseremisz,

90 VIKÁR BÉLA grúz és kaukázusi török,

9

1 végül MUNKÁCSI BERNÁT votják és oszét szövegeket jegyzett le.

9

2 * A keletkutatás más ágairól eddig kevés szó esett. A csaknem nemzeti tudománynak tekintett urálaltajisztikai stúdiumok és az általuk közvetlenül befolyásolt tudományágak mellett ezeknek kisebb is volt a súlya a régebbi magyar tudományos életben, — annak ellenére is, hogy csak az eredetileg is orientális stúdiumoknak tekintett arab ós "" Pröhle, Baskír nyelvtanulmányok. KSz. IV, 194—214; V, 228—271.— Id., Baschkirisclie Volkslieder. KSz. vr. 12—26. — Tatár nyelvjárási adalékok. NyK. XXXVIII, 63—110, 330—363. — Idein, Karatsehajisches Wörterverzeichnis. KSz. X, 83—150. — Id., Karatscliajisclie Studien. KSz. X, 215—304. — Id., Jelentés ... 1913. évi .. .tanulmányútjáról. KSz. XIV, 213— kk. — Id., Balkarisclic Studien. KSz. XV, 165—276. " Barátosi Balogh B„ Jelentések. KSz. X, 168 kk.; XII, 347 kk.; XIV, 342 kk.; XV, 333 kk. " Mészáros Gyula, Csuvas népköltési gyűjtemény. I—II. Bp., M. T. A., 1909—1912. — Idem, Magna Ungaria Bp., 1910. — Idem, Jelentés. KSz. X, 173 kk. " B. TopíuieBCKHil, H3 HaűmoaeHHií Ha a. TypeuKOu neCHbio. S-rnorp. 06o3peHtte 1909. — Ism. Németh Gyula: KSz. XI (1910), 168 kk. " Bericht von Herm J. Németh. tl3necTHn ...PyccK. KoMuTeTa p;IN ídayq. Cpeaneh H BOCTOUH. A3HH. Cep. ír. Ho. 1 : 66—09. — Idem, Jelentés. KSz. XI (1910), 162—165. " Németh, Kumflk és halkár szójegyzék. KSz. XII, 91—153. — Idein, Prolién der kumtikisclien Volksdichtung. KSz. XII, 274—308; XIII, 129—173. — Idem, Jelentés. KSz. XIV, 211 kk. Fuchs (Fokos) D. 11., Jelentés. KSz. XII, 344 kk.; XIV, 207 kk. — Idem, Einc Studieurelse zu den Syrjaueii. KSz. XII, 229—260 és XVI, 84—101. " Sebők, Jelentés. KSz. XIV, 215 kk. "" Kunos, Tatár foglyok táborában. Budapesti Szemle CLXV, " Fokos-Fuchs, Jelentés. KSz. XVI, 261 kk.; XVII, 228 kk. " Beke Ödön jelentése. KSz. XVII, 226. " Vikár Béla, Jelentés fogolytábori tanulmányaimról. Akadémiai Értesítő XXVII (1916), 702—712. " Munkácsi Bernát, Jelentés. KSz. XVII, 232; XVIII, 144 kk. A lejegyzett szövegek: Blüten der ossetisolien Volksdichtung. Krz, XX (1927), 1—88; XXI (1932), 1—168, 13