Rásonyi László: A magyar keletkutatás orosz kapcsolatai (A MTAK kiadványai 26. Budapest, 1962)

azokat a magyar orientálistákat, akiket kitűzött céljuk orosz területre vitt, már pedig ilyenek e század elején szép számmal voltak. Mindezek után igen helyénvaló volt, liogy halála után, melynek híre az első világháború eseményei miatt nagy késéssel érkezett Magyarországra, — éppen nálunk jelent meg a legtartalmasabb Radlov-nekrológ, Munkácsi Bernáttól.

3

9 RADLOV személye körül, különösen az ótörök feliratok feldolgozására, nagyhírű tudósok munkaközössége alakult ki; közöttük volt PLATÓNMELIOBANSZKIJ és V. BARTOJLD is.

4

3 Egyéb fontos tanulmányai mellett Melioranszkij volt az,

4

4 aki új ösztönzést adott a már-már ellanyhuló érdeklődésnek, mely azokhoz a török népekhez fűződött, amelyek a mongoldúlás előtti időben a mai Ukrán SzSzR. területén mutatkoztak. Ennek az érdeklődésnek nagy hagyományai voltak az orosz szakirodalomban. Szamcsevszkij,

45 Pogodin

4

6 és Vasziljevszkijnek

4

7 a berendiekre, csernyjklobukokra, torkokra vonatkozó dolgozatait azonban alig, inkább csak Golubovszkij könyvét ismerték Magyarországon a besenyők és kunok újabb kutatói.

4

8 Melioranszkij a „CJIOBO 0 HOJiKy HropeBc" török elemeivel foglalkozott, s tanulmányának hatása 1917 után a magyar szakirodalomban is megmutatkozott. V. BARTOLJD (1869—19111) meg azért különösen ismert nálunk, mert a magyarságot közelebbről érdeklő steppei török népek történetének kutatója egy lépést sem tud tenni az ő számtalan keleti (arab és perzsa) forrásközlésének és forrásmagyarázatának ismerete nélkül, különösen ha Közép-Ázsiáról van szó. Ilatása Magyarországon kiváltképpen 1920 után érvényesült erősen. Egyes magyar kutatókat levélben is útbaigazított, buzdított.

4

9 Mindez a magyar tudományos életet közelebbről érdeklő orosz munkásság az orosz akadémia égisze alatt folyt. így jelentek meg az ún. „szelesük versek"-re vonatkozó tanulmányok is RADLovtól, illetve ZALEMANNÍ ól,

8

9 Azért említem ezt meg, mert e XIIJ. századi nyelvemléknek legrégibb kéziratát a M. T. Akadémia őrzi. ZALEMANNÍ a magyar akadémia 1908-ban külső tagjai közé választotta. Ő volt az utolsó orosz orientálista, aki az érintkezésnek 1914-ben lezárult első periódusában a magyar akadémiának is tagja lett, olyan kiváló elődök után, mint SOHIEFNER (1873—79), KTJNIK (1876—99), ILMINSZKIJ (1888—92), majd, mint említettem, V. RADLOV (1888—1918).

5

1 Orosz-Középázsia hajdani, csagatáj nyelve és irodalma áll a központjában THURY JÓZSEF még 1903—1906-ban írt legjobb összefoglaló akadémiai értekezéseinek, melyek évtizedeken át hézagpótlók voltak.

8

2 THURY JÓZSEF (1861—1906) Vámbéry tanítványa volt, de bizonyos mértékig egyedülálló jelenség. Mint egy másik kiváló kiskunhalasi filológus, Szilády Áron, vidéki középiskolai tanár létére is érdemes tagjává lett a M. Tud. Akadémiának. Mikor 1904-ben ,,A középázsiai török irodalom" c. értekezését megírta, e téren Vámbéry, Belin és Nikitszkij-nok egy-egy Nevájí-ra vonatkozó munkáján kívül meg semmi előzmény nem volt. Azóta a szovjet szakirodalom már a maga ügyének tekinti nemcsak Nevájit (Navojt), hanem az egész középázsiai irodalmat. Érdemes munkája Thurynak az a két vaskos kötet is, amelyekben nagy részét összegyűjtötte és lefordította azoknak az oszmánli forrásoknak, amelyek a Magyarország felé irányuló XV—XVII. századi expanzióra vonatkoznak.

6

3 Olyan munkaterület ez, amelyen — a zovjet területeket illetően — szép feladatai vannak még a szovjet tudományosságnak. " lladioff, V., Die alttiirkischen Inschriften der Mongoléi. — Neue Folge. — Zweite Eolge. — 3 Beilagen. pb., Akademie, 1894—1899. — CöopHHK TpypoB OpxOHCKOÍi BKcnenHUHH I—VI. Cn6., 1897—1903. ** MejiHopaHCKHü, TypeuKHe AJIMEHTBI B ji3biKe. „CJIOBO O noJiKy MropeBe." M3B. OTa. PyccK. ÍL3. H CJIOB. VII. (1902), 2 = 286 KK. 4

4 CaMHeBCKHH, TopKH, BepeHflea HjMepHbie KJio6yKH. ApxHB Mcrop.-lOpHflHuecK. CBeneHHH no«. pefl. Kajianesa T. 2, 4. 1—1855 - 83—106. ,

eM. íloroflHH, MccJieflOBana o pyccKOÍi HCTOPHH T. V. M., 1857, 181 -208. 4

7 BacHJieBCKHii. B. T. Bn3aHTHH H neueHei-H. Tpyabi I. Cn6., 1908. 1—175. 4' roJiy6oBCKMü, NEUEHERH, TopKH, ÜONOBUBI ao HamecTBMH TaTap. — KneBCK. YHHB. M3B. 1883— 1884 rr. H OTA. " Bartoljd munkáinak bibliográfiája több, mint 300 címet tartalmaz. Ebből csupán a következőket említem, mint amelyeket magyar orientalisták leggyakrabban idéznek: OTueT o rioeouKe B CpenHiOK) A3HIO. (3an. AK. Hayx no HCT.-<J>HJI. OTA. 1/4). — TypkecTaH B anoxy MourobCK. nainecTBHH. Cn6., 1900. — Zwölf Vorlesungen ilbcr die Gesehichte der Türkén Mittelasiens. Berlin, 1935. 1

0 ltadloff, Über alttürkische Dialekte 1. Die seldachukisehen Verse in ltebáb-Namch. Mélanges Asiatiques X (1890), 17—77. — C. Salemann, Noch einmal die seldschukischen Verse. Mél. As. X, 173—245. 4

1 L. az Akadémiai Almanach-okat. "Thury József, A középázsiai török irodalom. Bp., 1904 (Értekezések a Ny.- és Széptud. Kör. XIX/2). — Thury, A Behdset ül-lugat c. csagatáj szótár. llp„ 1903 (Értekezések XVIII/4). — Thury, Az AbuSka Lugati c. csagatáj szótár. Keleti Szemle V (1904), 1—21. — Thury, A középázsiai tűrök nyelv ismertetései. Bp., M. T. A., 1906. •— Thuryról: Németh Gy., Thury József emlékezete. Bp., 1934 (Ak. Emlékbeszédek XXII/3). " Török történetírók. A M, T, A megbízásából ford. és jegyzetekkel kísérte Thury József. I—II. Bp., 1893— 1896, 9