Csapodi Csaba: Mikor pusztult el Mátyás király könyvtára (A MTAK kiadványai 24. Budapest, 1961)

8 voltam. Annyi volt itt a görög, valamint a héber kötet, amelyeket MÁTYÁS király Konstantinápoly eleste és sok más görögországi város pusztulása után mérhetetlen pénzen vásárolt össze Görögország belsejéből. . . Annyi volt itt a régi és újabb latin könyv . . . mint tudomásom szerint sehol máshol."

1

7 BRASSICANUS, ki név szerint is megemlít szerzőket, akiknek a munkáit ott látta a Bibliotheca Corvinaban, elég szavahihető tanú ahhoz, hogy állításainak hitelt adjunk s ha Johann LANG 1524-ben már azt írta be a Horologiumkorvinába,

1

8 hogy ULÁSZLÓ fia, LAJOS uralkodása idején MÁTYÁS király könyvtárának „maradványaiból" (ex reliquiis) szerezte meg, ezt csak úgy értelmezhetjük, hogy a könyvtárt MÁTYÁS király halála után gondozatlan, felbomlóban levő szervezetnek ismerték. Bármennyi értékes kódex vándorolt is évek során keresztül nyugatra, a gyűjtemény túlnyomó többsége még eredeti helyén volt akkor, amikor MÁRIA királyné a mohácsi csatavesztés hírére udvarával együtt elmenekült Budáról. A magával vitt kincsek közt kódex nem sok lehetett. Semmi valószínűsége sincs annak, hogy a gyorsan összekapkodott értékek közt helyet kaptak volna az eddig mellőzött, elhanyagolt könyvtár darabjai. A brüsszeli missale az egyetlen fönnmaradt könyv, amelyről tudjuk, hogy MÁRIA királyné útján került külföldre, az is bizonyára nem a könyvtárba, hanem a várkápolna kincsei közé tartozott és azokkal együtt vitte magával. Hogy az alatt a hét alatt, ami a királyné távozása és SZULEJMÁN bevonulása közt eltelt, érték-e újabb veszteségek a könyvtárt, vagy sem, azt nem tudjuk. Elképzelhető, hogy a hazai lakosság sem hagyta érintetlenül. 1637-ből van egy érdekes levelünk, amely ilyesmire enged következtetést. HADRITIUS György írta a levelet ESZTERHÁZY Miklós nádornak

1

9 s arról szól benne, hogy RÉVAY Pálné hagyatékának exekuciója után „az könyveknél egyéb semmi hátra nem maradott . . sokat azok közül az Révay famíliának elei még az Budai Bibliothecából hoztak ki volt magokkal, quo respectu talám jobb volna azon bibliothecának penes familiam Révayanam maradni". Mikor hozták ki „a Révayak elei" a könyveket Budáról, arról nem szól a forrás, de lehet, hogy a mondott időpontban, 1526 szeptember első napjaiban. Ezektől eltekintve azonban a könyvtár anyagának zöme még elhanyagoltan és rendezetlenül bár, de ott volt a MÁTYÁs-féle fényes könyvtárhelyiségekben, amikor SZULEJMÁN hadai bevonultak a budai várba. 2. Milyen könyveket őriztek a budai palotában a török hódoltság idején? Kétségtelen, hogy a török uralom idején voltak a budai királyi palotában kódexek és nyomtatott könyvek. Ha korábbi időben nem is, de a XVII. század eleje óta a források egész sora szól arról, hogy Mátyás király könyvei Budán vannak. Már 1605-ben, mikor a Rákos mezején a török nagyvezér megkoronázta BOCSKAIT, az utóbbinak kíséretében tartózkodó ALVINCZI Péter kassai prédikátor már azzal a szándékkal ment át Budára, hogy megláthassa MÁTYÁS király könyvtárát; de mivel a pasa éppen nem volt a palotában, 1

7 SALVIANUS: De vero iudicio et providentia Dei . . . cura J. A. Brassicani ed. Basileae 1530. az ajánlásban. 1

8 Boroszló. Városi Könyvtár. R. 492. 1

9 THALLÓCZY: Egy XVIII. századi adat. Magy. Könyvszle. 1877. 352. 1. T[AGÁNYI] K[ároly]: Új adat Mátyás király könyvtárának történetéhez. (Uo. 1895. 190. 1.)