Csapodi Csaba: Mikor pusztult el Mátyás király könyvtára (A MTAK kiadványai 24. Budapest, 1961)

14 a Mátyás alapította papi testület (vagy általa továbbfejlesztett királyi kápolna, mint testület) könyvtára volt ez. Használati és nem fényes könyvek. Nem is a pompás királyi könyvtár helyiségeiben, hanem szerény körülmények közt elhelyezve. Ez a gyűjtemény a zsákmányoló török figyelmét nem hívta föl magára, kincs-értéket nem láttak benne, így maradhatott meg a palota kifosztása után is, használatban JÁNOS király idejében is, sőt egy-két újabb darabbal gyarapodva is és végül ott hevert százötven éven át használatlanul, porban, piszokban, élősködőktől rongálva. Ebből az anyagból — amelyre a hagyomány átvitte a MÁTYÁS királytól való származás tudatát — vittek el egy-egy darabot, ha hozzá juthattak, Budán raboskodó magyarok. Talán azért is, hogy váltságdíjukat hamarább összekoldulhassák. Még az sem lehetetlen, hogy éppen ilyen célból maguk a törökök adtak nekik egy-egy darabot hiszen nekik is érdekük volt a váltságdíj mielőbbi megszerzése. Ez a könyvanyag volt az, amely olyan sokáig ébrentartotta azután tudósok, uralkodók és követek érdeklődését s amelyet LAMBECK éppen olyan csalódással szemlélt, mint MARSIGLI vagy már a Bécsbe szállítás után a németalföldi TOLLIUS.

4

0 Még egy mozzanatra hívjuk fel itt a figyelmet, ami szintén azt a föltevésünket erősíti, hogy nem valamelyik budai kolostornak a palotába került könyveiről van szó, hanem a király papi testületének könyvtáráról. Ez pedig egy bizonyos halvány esztergomi vonás. (A budai papi testület szervezetileg ui. csak az esztergomi egyházmegyéhez tartozhatott.) Azok közt a könyvek közt, amelyeket MARSIGLI Budáról elhozott és Bolognába kerültek, ott van az esztergomi káptalan 1500—1527-ig terjedő dézsmajegyzéke.

4

1 A PFLUGK-nál kiadott jegyzékben pedig az ,,ex asceticis theologiis aliisque" csoportban található egy fólió alakú pergamen kézirat ezzel a megjelöléssel: Liber inscriptus collegialis ecclesiae Strigoniensis. Esztergomi pontificaleként határozta meg BARTONIEK Emma az Orsz. Széchényi Könyvtárnak azt a 317. sz. kódexét, amelyet a bejegyzés szerint SZÜRTEY Ferenc fráter a budai könyvtárból vitt el Kassára, amikor Budát 1686-ban visszafoglalták a töröktől.

4

2 De akár indokolhatók ezek az esztergomi kapcsolatok, akár nem, akár a király papi testületének, vagy ,,capella"-jának, akár esetleg egy budai kolostornak könyvei is azok, amelyeket 1686-ban Budán jegyzékbe foglaltak, a könyvanyag tartalmi vizsgálata kétségtelenül bizonyítja, hogy abban nem lát4

0 „invenimus quidem celeberrimum illum et ab omnibus eruditis tam diu tamque vohementer desideratum Bibliotliecae Corvinianae thesaurum, sed nec famae nec expectationi respondentem" . . . „exigui aut nullius fere pretii". LAMBECK, i. m. Ugyanígy Leslie követségének egy másik tagja: „And as for the library, wkicli the Visier permitted to bo seen and formerly was the glorv of the World, for it had a thousand volumos of rare and choice books. of excellent authors of the eastern church, how poor a thing it is now and how much disagreeing with the fame and ancient lustre it had, since the few books it hath aro of little or no use, being almost consumed by moth, dust and rats." (BÜEBURY. John: A relation of a jonrney of the Henry Howard from London . . . to Constantinople, in the company of count Lesley. London 1671.) MARSiGLira vonatkozólag ld. a 35. jegyzet alatti irodalmat. TOLLIUS közvetlenül a Bécsbe szállítás után látta a könyveket, amelyekről így ír útleírásában: „sed ah ! ah ! pro sperata voluptate nec opinum dolorom, pro immenso, quod animo praeconceparam, gaudio ingentem cepi moerorem. Sallustium hic me intogrum inventurum nonnulla spes lactaverat, quem in Budensi „Bibliotheca eruditi quondam viderant, ot on ! laceras heu! situ, pulvere, vermibus corruptas nullius fere pretii reperio reliquias". (TOLLIUS: Epistolae itinerariae. Amstelaedami 1700. 99. 1.) 4

1 Divisio agrorum spectantium ad varias Hungáriáé ecclesias ab anno 1500 ad 1527. (VERESS, i. m. 224. 1.) 4

2 BARTONIEK Emma: Godices Latini medii aevi. Bp. 1940.