Csapodi Csaba: Mikor pusztult el Mátyás király könyvtára (A MTAK kiadványai 24. Budapest, 1961)

11 Az pedig egybe sincs beírva, hogy az 1686-ban talált könyvek közül valók lennének.

31

a A legfontosabb ellenérvet azonban maga a Bécsbe szállított könyvanyag jegyzéke szolgáltatja. Az mindjárt az első pillantásra látszik, hogy több olyan könyvnek a címe található benne, amely nem származhatott MÁTYÁS király könyvtárából, csak későbbi időben kerülhetett Budára: ERASMUS, LUTHER, CALEPINUS nevei ott vannak a szerzők sorában. Ezek a nevek azonban még nem teszik lehetetlenné, hogy a megfelelő könyvek a királyi könyvtárból származnak. Igaz, hogy a könyvtár mélységes dekadenciába került MÁTYÁS halála után, de láttuk, hogy egy-egy könyvet még ÜLÁszLÓnak is ajánlottak különböző szerzők. II. LAJOS feleségéről, MÁRIA királynéról pedig tudjuk, hogy komolyan érdeklődött a műveltség, az irodalom iránt. O is, férje is érdeklődéssel olvasta ERASMUS Rotterdamus leveleit; a királyné udvari papja, HENCKEL János pedig lelkes erasmista volt.

3

2 Magyar élet volt Budán 1526 és 1541 közt is, mihelyt SZULEJMÁN nagy dúlását valahogy kiheverte a város. JÁNOS király is itt székelt, neki is lehettek könyvei. A későbbi könyvek jelenlétéből tehát nem kell arra következtetnünk, hogy a törökök általában itt hordták volna össze a zsákmányukba került könyveket. Ilyen könyvzsákmányt nem igen kereshettek fosztogató hadaik, főleg pedig nem hoztak volna Budára mint valami központi könyvraktárba.

3

3 Az egyetlen cím, amelynek a jelenlétét nem tudjuk megokolni, a nyomtatott, fólió alakú magyar nyelvű bibliáé {„Biblia Ungarica" ). Talán egy véletlenül, egy fogollyal idekerült vizsolyi bibliát dobtak a már úgyis ott heverő többi könyv közé? Nem tudjuk. Mindenesetre az alig lehet kétséges, hogy az 1686-ban Budán talált könyvek ott voltak már a török hódoltság kezdete óta. Csak az a kérdés, hogy a Corvina-könyvtár maradványairól van-e szó, vagy valami másról. Ha tárgyuk szerint, még pedig pontosan azoknak a szakcsoportoknak az alapján, ahogyan 1686-ban összeírták a budai könyveket, összehasonlítjuk a jegyzék tartalmát a kétségtelenül hiteles, fönnmaradt korvinákkal, meglepő eredményre jutunk.

3

1 (L. a következő lapon található táblázatot.) Tehát szülte minden ponton a legszembetűnőbb ellentét; fővonásokban is, a részletekben is. A Corvinában egyházi irodalom 31,1%, világi 68,9%, 1686-ban éppen megfordítva, az arány 63,4 : 36,6%. Jellemző a Corvina anyagának változatosságára a másik könyvállománnyal ellentétben, hogy 23%-át kell az egy csoportba se osztályozható miscellanea rovatba utalni, míg az 1686-i anyagban csak 5,2% van ilyen. (Földrajz, hadtudomány egyáltalán nincs az utóbbiak közt, csak a Corvina fönnmaradt kódexei között.) A korvinák számarányában föltűnik az egyházatyák irodalmának a humanizmus korára jellemző nagy szerepe. A 31,1%-nyi teológiai irodalom nagyobbik 3

1° FÓGEL József: A Corvina-könyvtár katalógusa. Bibliothoca Corvina. Bp. 1927. 59 — 82. 1. 3

2 HORVÁTH János: Az irodalmi műveltség megoszlása. Bp. 1935. 236 — 239. 1. IIÓMAN-SZEKFŰ: Magyar Történet. 3. k. 439. 1. Adalékok a reformáció történetéhez. Tört. Tár. 1885. 354. 1. 3

3 CSONTOSI János: Külföldi mozgalmak a Corvina-irodalom terén. Magy. Könyvszle. 1878. 213. 1. 3

4 Nem vettük a hiteles korvinák közt figyolembo azokat, amelyekről bizonyos, vagy nagyon valószínű, hogy MÁTYÁS halálakor még befejezetlenek voltak s külföldön maradtak, ugyancsak mellőztük azokat, amelyeket BEATRIX királynő személyes tulajdonának tekintünk, vagy a királyi kápolna szerkönyvei közé tartozhattak, tehát nem könyvtári darabok voltak.