Sarlóska Vince Ernő: Bolyai János házassága a köztudatban és a dokumentumok (A MTAK kiadványai 23. Budapest, 1961)

Nem lehet állítani, hogy bárki is sietett volna az „ujjmutatás" irányában közelebbit kipuhatolni. Stáckel esztendők multán is tapintatosan kerül minden véleménynyilvánítást, és csak teljességgel külsőséges adatokat érint minden nyomaték nélkül. Dávid Lajos is távol tartja magát, liogy találgatásokba bocsátkozzék. „A János életéről, fájdalom, keveset tudunk", írja „A két Bolyai élete és munkássága" című munkájában. „Egy Kibédi Orbán Rozália nevű, jó családból való, tanult leányt megszöktotve, 1834. augusztus óta azzal élt. Törvényes házasságra nem tudott vele lépni — bármennyire is akarta — mivel nem tudták előteremteni a János katonatiszt volta miatt szükséges kauciót. Ez a kaució-kérdés Farkas és János között újabb meg újabb egyenetlenséget okozott. A későbbi viszálykodások innen erednek."

2 Csak nagysoltára, 1940-ben jelenik meg egy könyv kifejezetten abból a célból, hogy lefejtse Orbán Rozáliáról a rátapadt mendemondákat . Barabás Gyula írja az életrajzi regényt, „Köd a Maroson" címmel; ennek előszavában olvasható: „A város gyűlölte őt, a meg nem értett lángészt, s ez az érzés még halála után évtizedekkel is ot t lebegett kaján és tragikus árnyékként besüppedt sírja fölött. Tudományos munkásságának kutatói igyekeztek oszlatni ezt a pletykákból, kicsinyességből és főként meg nem értésből összesűrűsödött ködöt alakjáról, az ő feladatuk azonban főként tudományos munkásságának méltatására szorítkozott, és így sem idejük, sem alkalmuk nem volt, arra, hogy Bolyai Jánossal mint emberrel különösképen foglalkozzanak. Titokzatosságba, zord magányba és gyűlöletbe burkolta önmagát ez a legfájdalmasabb sorsú zseni attól kezdve, hogy csalódottan otthagyta a katonatiszti pályát, és önkéntes száműzetésbe vonult Domáldra, ebbe az istenhátamögötti erdélyi faluba. Egy leány kísérte el ide, akit megszöktetett, és asszonyának talán még több jutott a rosszindulatból és szenvedésből, mint őneki. Ót elintézték, hogy gazdasszonya Bolyainak, műveletlen nő, holott kibédi Orbán Rozália jó családból való, művelt asszony volt, Bolyai János gyermekeinek anyja és hűségesen kitartó, mellette két évtizeden át vállalva a nemtörvényes feleség abban az időben még megalázóbb sorsát. Bolyai János alakja a jeltelen marosvásárhelyi sírból a világhír magasságáig emelkedett. . . Kétségtelen ma már, hogy világviszonylatban ő volt a legnagyobb magyar géniusz. Orbán Róza alakja azonban beleveszett a semmibe."

3 Barabás Gyula Marosvásárhelyen élte le gyerekkorát. A Bolyaiak házát még látta. „Ma is emlékszem a borúlatos, birkaszagú, keskeny szobára, amelyben Bolyai Farkas ólt és meghalt", írja a „Doináldi jegenyék" című műve első lapján. Csíntalanságáért a Bolyai-kísértetekkel ijesztgették. De azért Barabás Gyula sem tudott Bolyai János és Orbán Rozália házasságkötéséről, mint mások sem, akik a Bolyai-problémához nyúltak. Bolyai Jánossal foglalkoztak „gondolkodáslélektani" szempontból is. Hermann Imre Bolyai Jánosra vonatkozó kutatásait összefoglalva 1945-ben adta közre „Bolyai János. Egy gondolat születésének lélektana" címmel (Budapest, Anonymus Írod. és Műv. Kiadó. Anonymus Könyvtár. 4. köt.). Hermann Imre művének 41. oldalán azt írja: „Aminthogy nem fért meg apjával, ópúgy békétlenül élt későbbi törvényes feleségével, . . ., kitől el is vált." Forrásul állításához Szirmayné Pulszky Henriette „utalását" jelöli meg. Ilermann irodalmi forrásai között azonban csak két tanulmányt nevez meg Szirmaynétól Bolyai Jánosra vonatkozólag, és ezek egyike sem enged meg olyan következtetést, mely Hermann kijelentését indokolná, magyarázná, dokumentálná, felkutathatóvá tenné vagy akárcsak sejtetni engedné. Szirmayné Pulszky Henriette egyik Hermann által megnevezett értekezése a Magyar Psychologiai Szemle 1932-ben kiadott 5. évfolyamában jelent meg „Bolyai János életének és munkásságának lélektani értelmezése" címmel. A Szemle 9ü. oldalán Szirmayné Pulszky Henriette így nyilatkozik: „János . . . falura költözött anyai kis birtokára, Domáldra, 1834-ben. Ekkor megszöktetett egy urilányt, Kibédi Orbán Rozáliát, és vele élt aztán vadházasságban 1852-ig, tehát 18 évig. Két gyermekük született, egy fiú és egy leány; B. János élete társát el is akarta venni feleségül, törvényesíteni akarta ezt a viszonyt ős a gyermekeket is, és igazán nem rajta múlott,hogy ezt nem tudta keresztül vinni, de sajnos, a kaució körüli nehézségeket sohasem tudta leküzdeni." Szirmayné Pulszky Henriette másik forrásként felhasznált dolgozata Bolyai Jánosról német nyelven jelent meg egy terjedelmesebb mű ogyik fejezeteként., ,Genio und Irrsinn im ungarisehen Geistesleben" a könyv címo és Münchenben Roinhardt adta ki 1935-ben. Szirmayné Pulszky Henriette ez alkalommal is félreérthetetlenül jelenti ki, hogy Bolyai 2 DiviD LAJOS: A két Bolyai. Budapest, 1923. 127. 1. • BAKABAS ORULA: Köd a Maroson. Budapest, 1940. Elősaó. 3. 1. 5