Gergely Pál: Bartók Béla ismeretlen levelei a Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK kiadványai 22. Budapest, 1961)

tanácsos Lajta nevű unokaöccsét; Kemény kollégám unokahuga idén hármas osztályzást kapott, amivel továbbjutása meg van nehezítve stb. Sajnálom, hogy ilyen ügyekkel alkalmatlankodnak nálad, amelyekben nem tehetek semmit. Ha azonban bármi más „lehetőbb" szolgálatról van szó, szívesen állok rendelkezésedre. Sokszor üdvözöl unokaöcséd: Béla. II. [Hubay Jenőhöz] Budapest, Szilágyi-tér 4. 1922. jún. 20. Kedves Jenő. Legnagyobb sajnálatomra tudomásodra kell hoznom, hogy a Zeneművészeti Főiskola jubileumi ünnepségét előkészítő bizottságban nem vehetek részt. A bizottság egynehány tagja közt és köztem oly nagyfokúak az elvi ellentétek, hogy eredményes együttműködésre nem lehetne számítani.

2 Mindenesetre köszönöm a belém helyezett bizalmadat és nagyon kérlek, ne tekintsd ezt a lemondást semmiképen sem valami Ellened irányuló gesztusnak, mert tavalyi eszmecserénk óta én az Intézet békességét semmi módon nem akarom megbontani. A tanterem zongoráinak hibáit legközelebb jegyzékbe foglalom és átadom Bugovics gondnok úrnak. Csak arra kérlek, hogy — ha esetleg még nem adtál volna neki, ezeknek az egyébként nem jelentékeny hibáknak kijavíttatására utasítást, — tedd meg ezt utólag, mert a tanítás jó eredménye forog kockán, ha a reparatúra nem történik meg a nyár folyamán. Kellemes nyaralást és pihenést kívánva maradok kész híved: Bartók Béla. III. [Gragger Róberthez.]

3 Budapest, Szilágyi-tér 4. 1925. jún. 22. Igen tisztelt Kollega tír! A mai postával küldöm vissza a 10. és 11. ívet (145—176. lap), melynek magyar szövegrésze már szinte teljesen hibátlan. A német fordítást is átnéztem; még akadt egy csomó apróság, amit nagyon ajánlatos volna kijavítani. Azonkívül néhány súlyosabb természetű hibát is jó volna eltüntetni; ezeknek jegyzékét a mellékelt lapon állítottam össze ( — nem jelöltem meg a levonatban) — teljesen Önre bízom, maradjanak-e úgy, ahogy vannak, vagy változzanak meg. Erről a 10. és 11. ívről nem kérek több levonatot. Ellenben nagyon várom a 12. és 13. ívet, melyekben szintén nagyon sok volt a hiba. Ma érkezett 17.-ről keltezett leveléből mintha úgy látnám, hogy ennek a résznek levonatát nem szándékozott elküldeni. Sőt úgy látszik, mintha a nyomdába sem küldték volna el a 12. és 13. ívnek azt a levonatát, melynek magyar részét én kijavítottam és annak idején a 10 . és 11. ívvel együtt visszaküldtem. Ez pedig nagyon nagy baj volna, mert ennek a magyar része is tele volt hibával. Ha ezt a hiányzó részt jún. 30-ig nem kapom meg, akkor bizony már nem lehet segíteni a dolgon, mert júl. 1-én elutazom kb. 6 hétre; állandó címem nem lesz, úgy hogy abban az időben nem [kimaradt egy szó: ?lehet?} semmit sem megküldeni nekem. Ebben az esetben tehát, hacsak nem akarunk várni a könyv megjelenésével augusztus végéig, úgy kellene kinyomatni a 12. és 13. ívet, ahogyan van, minden hibájával és rendszertelenségével egyetemben. 2 A zeneakadémia akkori igazgatójához, a világhírű hegedűtanárhoz és művészhez írott sorainak az a háttere, hogy az intézet fennállásának ötvenéves jubileuma rendezői és szereplői közt olyanok is voltak, akik Bartók, valamint Kodály Zoltán ós Molnár Imre ós mások Tanácsköztársaság-alatti magatartását „hazafiatlannak" minősítve, az 1919. őszén működött ún. Igazoló Bizottság elé vitték. — Érthető, hogy ilyen kollégák társaságában Bartók nem kívánt fellépni az ünnepségen. 3 GRAGGER RÓBERT (1887 — 1926.) germanista, a berlini egyetem magyar intézetének igazgatója és az Ungarische Jahrbücher szerkesztője; Bartók említett kötetét, a Magyar Népzene német fordítását 1925-ben adta ki. 4