Gergely Pál: Pápai Páriz-album a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK kiadványai 21. Budapest, 1961)

Volt még Oxfordban 1718-ban is, mint az egyetem dékánja: Georgius Bristol görög sorai igazolják, a 467. lapon. Canterburyboxi is járt, ahol nem kisebb ember írt be latin sorokat, mint Anglia érsekprímása: G. Eborum. 1719-ben hosszasabban időzött Frankfurtban (am Odera), mint a neves Vitringa prof.

1

6 és R. Andala

1

6 professzor több görög bejegyzéséből látszik; Schulteng prof. a latin üdvözlő sorok mellé még valaminő arab bölcsességet is adott útravalóul, mint arab-betűs sorai tanúsítják.

1

7 Innen még ez évben Leydenbe utazott: Jon. Fr. Ostervaldius

1

8 és Joli. Rouveroy tanárok latin és héber bibliai idézetek alá írták nevüket; (194. és 231. 1.) Itob. Aemilius görög és latin sorokkal (227. 1.) és Ilenry Certon egy Horatius-idézettel, Carolus Schoeff héber s latin emléksorokkal, Fabritius prof. görög-latin sorokkal kedveskedett a messziről jött magyar ifjúnak

1

9. — Ugyancsak 1719-ben járt Bernben is; négyen is írtak emléksorokat, latin verseket vagy bibliai idézeteket: Aug. de Frey, Scheurer

2

0 Malacrida és Lauffer tanárok,

2

1 az Album 195., 241., 243., és 145. lapjain; ellátogatott Genfbe is, ahol Pictetus görögül, Limmcr és Turretinus

2

2 latin emléksorokkal üdvözölte. Bázelben 1719-ben Wetstenius

2

3 prof. görög és latin sorokkal, Paravicinus pedig

24 latinul örökítette meg nevét (315. és 319. 1.); Amsterdamban, hová újból ellátogatott, Jacobus Elsner; Rotterdamban az akkor igen divatos filozófus-költő: de Superville adott Pápainak görög s latin omléksorokat (365. és 403. 1.). - Igen zsúfolt útiprogramja lehetett ez évben, mert ugyancsak 19-ben ment megint Londonba; Bartol. Holdeffeund (460. 1.), s Georg. Gtdlmanus (462. 1.) emléksorai bizonyítják. (Utóbbitól olasz nyelvű idézet Ivempis Tamásból). Londonba újból átment 1721-ben, mint Mich. Jessen soraiból látjuk (93. 1.), 1722-ben Kansayt, s Kocsi Istvánt keresi föl, 1723-ban pedig Cseh Samu és Nánásy honfitársait. 1724-ben a magyar származású teológiai tanár: Vargha neve után Antonius Stilo angol prof. aláírását, emléksorait láthatjuk. 1724-ben átjött. Brémába, mint a 209., 217.—225. lapon olvasható bejegyzések mutatják: von Mastricht,

2

b továbbá Treviarius, Jüngg és Hasaets

2" teológiai tanároktól. 1725-ben ismét Frankfurtban tanul: a hírneves Franckius

2

7 és J. Lataneus tanárok írtak albumába emléksorokat; előbbi ezt: „Mementó mori et disce viverel", — utóbbi pedig: „Omnia praeclara: rara". — Regensburgban Paul Baillaron ref. lelkész írt emléksorokat, majd újból meglátogatta Leydenben magyar barátait: Borosnyait, Gajdot és Partus Istvánt, majd búcsúzóul, 1726-ban Cambridge egyetemén időzött, ahová valamikor atyja több évig járt, s most hazafelé induló ifjú Pápai Páriztól az egyetem 79 éves dékánja: Jolm Covel búcsúzott, görög és latin emléksorokkal (476. 1., 1726. szept.). Az album sok nyelvészeti s filozófiai adatot tartalmaz, jó segédforrás ezenkívül a külföldön járt magyarok élet rajzi kutatói számára is. Közli: GERGELY PÁL 1

5 Vitringa, Campegius (1059—1751), ref. teológus, már ifjan Leydenben doktorált, s főleg a keleti nyelvek ás egyháztörténet volt kedvelt stúdiuma, melyeket Frankfurtban az egyetemen tanított is. Több kötet biblia-magyarázata s szónoklatgyűjteménye jelent meg. " Andala, Ruardus (1605—1727), holland származású, Frankfurtban Vitringa tanítványa, majd Utrechtben doktorál. Évekig lelkészkedik, mig 1711-ben a frankfurti egyetem hívja meg filozófia-tanszékére. " Schulteng Antal (1059—1734), a lcydeni egyetemen végzett ref. teológus, FJőbb a frankfurti, majd a leydeni egyetemen a természetbölcselet tanára; több tankönyvét forgatták a többi egyetemen is. 1

8 Osterwald János Frigyes (1664—1747), svájci teológus, Neuchatel esperese és korában világszerte ismert héber tudós. Sokat utazott idegen országokban és híresek a Biblia-commentárjai. " Fabritius Ferenc (1663—1738), ref. teológus. Amsterdami, leydeni tanulmányai után az utóbbiban lelkésznek választották, majd teológiai prof. 8

0 Scheurer Sámuel (1661—1747), berni teológus, a héber nyelv tanára; az egyetemnek 1719-től rektora. Angol és porosz akadémiai tag. 8

1 Lauf er Jakab (1688—1734). Svájci születésű, de tanulmányait Bern után a francia, német 8 holland egyetemeken folytatta. Bernbe a szónoklattan s történelem professzorának hívták meg. Svájc nagy összefoglaló Nemzeti Történetének írója. 8

8 Turretinus Sámuel (1688—1750), a híres genfi teológia-tudós fia, kinek holland, francia és angol egyetemi végzettsége biztosította nemcsak a genfi esperességet, hanem utána a katedrát, rektorságot és több külföldi akadémia tagságát. Teológiai működésén kívül legtöbbet emlegetett alkotásai jogbölcseleti kötetei. 8

8 Wetstenius (Wetstein) János Henrik (1649—1726). A bázeli nyomdász fia nemcsak teológiai, hanem nyelvészeti stúdiumokat is végzett; majd Amsterdamban előkelő könyvkiadó vállalatot nyitott. 8

8 Paravicinus Vince (1648—1726), bázeli teológus, kiváló hitszónok és író; a svájci írók gyűjteményes kiadását szerkesztette; egyetemi tanár és sokáig a genfi egyetem rektora is. 8

1 von Mastricht Qerhard (1630—1721), ref. lelkész és frankfurti teológia tanár, kiváló szónok és hitvitázó. 8

8 Hasaeus (Haase) Teodor (1682—1731), ref. teológus, a brémai és frankfurti egyetemek tanítványa, majd az utóbbinak tanára. 8

8 Franckius Aug. Hermann (1663—1727), ev. teológus, a pietista mozgalom egyik vezető alakja, a hallei egyetem tanára. Igen sokat áldozott szegényházak, elhagyott gyermekek otthonai létesítésére holland és német földön. Teológiai és filozófiai köteteit több nyelvre lefordítva használták. 7