Rózsa György: A magyar társadalomtudományok az UNESCO kiadványaiban / Les sciences sociales hongroises dans les publications de l'UNESCO (A MTAK kiadványai 20. Budapest, 1960)
6 tanulmányi része a szovjet társadalomtudományi képzéssel foglalkozik („Teaching of the social sciences in the higher educational establishments of the U. S. S. R."). Impact Science et Société Magyar vonatkozásokat alig tartalmaz. Reports and Papers in the Social Sciences Magyarország, vagy a többi szocialista országok elenyésző mértékben szerepelnek. Current Sociology. Trend Report and Bibliography. A szúrópróbaszerűen megvizsgált 1957. 3., 1958. 1., 1958. 2. számokban Magyarország sem mint forrás, sem mint a tájékoztatás tárgya nein szerepel és ugyanez vonatkozik a többi szocialista országra is. Kivétel ez alól az 1958. 2. szám, amely a lengyel Nowc Drogi-ból vesz át cikket. International Bibliography of Economics Eddig 1 — 6. kötete jelent meg 1952—1958-ig dolgozva fel a nemzetközi közgazdasági irodalmat. Az 1 — 5. kötetben Magyarország és a magyar közgazdaságtudomány szerepeltetése hiányos. Az 1. kötetben a magyar állami költségvetéssel egy cím sem foglalkozik és ebben a kötetben, valamint a további kötetekben is a kevés Magyarországgal foglalkozó tétel közül is találni nem elsőrendű forrásértékkel bíró külföldi tételeket is. így például a 2. kötet Magyarországról 18 tételben tájékoztat, amelyből 10 nyugati forrás (elsősorban a washingtoni Mid-European Center Studies kiadványai alapján). A 3. kötet 24 magyar vonatkozású tételt tartalmaz (ebből 5 nem-marxista forrásból), a 4. kötet Magyarországról 56 tételt közöl túlnyomórészt eredeti magyar anyag alapján. Az 5. kötet 28 magyar vonatkozású tételt tartalmaz, míg a 6. kötet 93 tételt. Ez utóbbihoz a magyar anyagot a Központi Statisztikai Hivatal és az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének könyvtárai szolgáltatták (amit a kötet bevezetőjében az ENESCO elismeréssel nyugtáz). Összehasonlítva a Magyarországgal foglalkozó tételek mennyiségét és minőségét valamennyi megelőző kötettel vagy más UNESCO-kiadványokkal szemben, szembetűnő a pozitív különbség. Ez arra enged következtetni, hogy közös erőfeszítéssel, a magyar tudományos intézmények és a megfelelő UNESCO-szerkcsztőségek együttműködésével pozitív eredmények érhetők el. Jellemző egyébként, hogy a Szovjetunió az UNESCO nemzetközi közgazdasági bibliográfiai sorozata 6. kötetében 169 időszakos kiadvánnyal szerepel, ami arról tanúskodik, hogy az illetékes szovjet szervek súlyt helyeznek az UNESCO-kiadványokban történő szereplésre (a szovjet közreműködést a kötet előszavában ugyancsak elismeréssel nyugtázza a szerkesztőség). 1
