Rózsa György: A magyar társadalomtudományok az UNESCO kiadványaiban / Les sciences sociales hongroises dans les publications de l'UNESCO (A MTAK kiadványai 20. Budapest, 1960)

4 fogható fel, nevezetesen tudományos szakbibliográfiák, reference-művek, folyamatos információ a világ tudományos életéről stb. Az UNESCO kiadványoknak tebát nem az a feladatuk, hogy különféle tudományterületekről tanulmányokat, cikkeket közöljenek — alkalmasint ezt is elláthatják — hanem az, hogy nagyvonalú, szakszerű eligazítást nyújtsanak az egész világ szakirodalmáról, a kutatás szervezeteiről, műhelyeiről. Tekintettel arra a nagyjelentőségű szerepre, amit az UNESCO, közelebbről az UNESCO-kiadvátiyok betöltenek a világ tudományosságának tájékoztatásában, a magyar társadalomtudomány szempontjából — de az UNESCO szempontjából is — érdekes megvizsgálni a kapcsolatok alakulását, vagyis azt, hogyan szerepel a magyar társadalomtudomány a világszervezet kiadványaiban. Egy ilyen vizsgálat, felmérés adalékul szolgálhat a kapcsolatok szervezettebbé tételéhez, megjavításához és hatékonyabbá válásához és bizonyos következtetésekre lehet alkalmas mind az illetékes magyar szervek, mind az UNESCO számára. Társadalomtudomány alatt itt a társadalmi tudományok azon ágazatai értendők, amelyek az UNESCO-nál a ,,sciences sociales" fogalomkörébe tartoznak. A vizsgálat köre tehát elsősorban a következő diszciplinákra terjedt ki (UNESCO-terminológia szerint): társadalomtudományok általában állam (politikai)-tudományok jogtudomány közgazdaságtudomány statisztika társadalmi-kulturális tudományok (szociológia, antropológia, néprajz) de érintette a filozófiai, pedagógiai, földrajzi stb. tudományokat is. Kimaradt viszont a történettudomány, amely az UNESCO-n kívül hagyományos nemzetközi szervezetekkel és kiadványokkal rendelkezik. Ugyancsak kívülmaradt a vizsgálat körén a könyvészet és a bibliográfia is, amelyekre vonatkozóan Gotnbocz István végzett felmérést. (Az UNESCO bibliográfiai munkája. Budapest, 1958. Országos Könyvtárügyi Tanács. 62 o.) A megvizsgált tudományágaknak az UNESCO kiadványaiban való szerepléséből bizonyos általánosítható következtetések vonhatók le a magyar társadalomtudomány egészének, sőt ezen túlmenően — sok tekintetben — az egész magyar tudományos élet UNESCO kapcsolataira is. A vizsgálat kettős vonatkozásban mérte fel és elemezte a szakirodalom tükrében a magyar társadalomtudomány és az UNESCO közötti kapcsolatokat, vagyis hogyan szerepel egyrészt Magyarország mint a publikációk tárgya, másrészt a magyar társadalomtudomány mint a publikációk forrása.