Sáfrán Györgyi: Arany János és Rozvány Erzsébet (A MTAK kiadványai 19. Budapest, 1960)

's szaporítani — ha ugyan lehetséges — az olyan nők számát mint például az én kedves jó Betti néném. Ne vegye ezt tőlem hízelkedésnek; annyit, s' oly sokszor emlékezünk rolla és sok nemes tulajdoniról; szüleimtől én már örököltem az egész családjuk iránti tiszteletet, — 's hogy úgy mondjam Betti néni iránti kegyeletet. Merek is magamnak azzal hízelkedni hogy tökélletesen ösmerem 's igy nincs okom vádolni magamat azzal hogy a' midőn így beszélek nem szívemből beszélek. A mit Teleky haláláról én irhatok az nem sok, mindamellett hogy abban a' körben élek, melyben ő is gyakran igen gyakran megfordult; sőt Apámmal magával is jött néha-néha érintkezésbe 's igy, volna, vagy lehetne alkalmam szomorú haláláról bővebben irni ha volna csak egy lélek is a ki erről biztos tudomást szerezlietet magának. A kik őt közelről ösmerték a' gondolkodását, lelki állapotját, azok egy perczig sem kétkednek 's kétkednek [így!] abban hogy ő saját maga ölte meg magát. Senki sem gondolta ugyan a bekövetkezett, sszonyu esemény lehetőségét, de halála előtt pár héttel az ösmerős körökben közbeszéd tárgya volt Telekvnek sajátságos magaviselete, roppant szórakozottsága, s' azon küzdelmes lelki állapot a' melyből sehogysem lehetett ki bontakoztatni. Hetekkel halála előtt beszélte egy este Csengery hogy akkor nap Telekynél volt, 's boszuságát, fejezte ki hogy menyire balgaság (Cs.[engery] szava). Telekynek olyan agyrémmel gyötreni magát, melynek valóságban még árnya sem létezik. T. i. Teleky azt hitte hogy a' hazában nincs ember a' ki az ő t iszta hazafiságában ne kétkednék, 's azt ne gondolná hogy ő valami egyezkedésre lépett a' császárral, hogy egész elfogatása szántszándékkal történt, és igy ő mintegy becsülete árán vásárolta meg szabadságát. E képzelet, — mert hogy valóban az volt. azt mindnyájan tudjuk annyira erős volt benne, hogy még legjobb barátainak sem sikerült fejéből kiverni. Végre is ez lett az ő átka, 's halálának előidézője. Hogy lássa a' világ, lássa imádott Hazája, hogy nem tett semmit a' mely által honfi becsülete csorbát szenvedhetne, mindig a' leghomlokegyenesebb helyzetbe állította magát a' kormánynyal. Ő neki az volt elve lelkének szivének telyes meggyőződése a' mi Deáknak 's pártjának: ez tény azok előtt a' kik valaha őt ösmerték 's becsülték. De hogy O ne látszassék mérsékeltnek, ne látszassák ez által a' császár szövetségesének kész volt saját elve és meggyőződése, ellen küzdeni Pár nappal halála előtt elment Deákhoz 's kérte hogy olvasson föl neki valamit beszédjéből. Deák megtette sőt fölolvasta az egészet. 'S mikor megtörtént oda ment Deákhoz 's könybe lábadt szemekkel szorította meg kezét 5s pár érzékeny szóval fejezte ki, hogy neki is ez a tökélletes hite, 's minden pontját osztja azon elveknek, melyeket Deák oly szépen kifejtett, 's hozzá tevé fájdalmas sóhajjal hogy miért nem teheti ő azt hogy ilyen nyíltan kimondja a' mit érez. (Ezt Csengery beszélte el nekünk, ki e jelenetnek személyes tanuja volt.) E naptól kezdve nem lehetet Telekyvel beszélni. Csengery panaszkodva ment tőle haza nejéhez, hogy ő már ott hagyta, mert bárminő tárgyat vesz föl beszélgetésök fonalául, T. azt mindig elszakasztja 's nem tud vele semmire menni. —Számtalan példát lehetne ilyet 's ezekhez hasonlót felhozni. Mind csak arra a' fájdalmas meggyőződésre terelik az embert hogy ő látva a' roppant párttöbséget a' mely az ő felén van s átlátva hogy mennyivel ha nem czélhoz vezetőbb de mindenesetre józanabb iránya melyen a Deák pártja áll hogy elinduljon; s tudva azt hogy míg ő ezen a párton lesz a' melyen van a' végtelen népszerűség a' mely Hazánkba térve fogadta mindig több több embert von az ő felére; s végre látva és ő tudva talán leginkább Európa véleményét hazánkról előre látta és kárhoztató következményt a' mely az ő párt ja győzelmét követné: nem akarta, s nem birta elviselni azt (a) roppant felelőséget a' mely ez által ő reá háramlik; 's az oly anyira drága élet kioltásával hitt véget vetni c pártküzdelemnek. !)4