Sáfrán Györgyi: Arany János és Rozvány Erzsébet (A MTAK kiadványai 19. Budapest, 1960)

18. Arany Juliska- Rozvány Erzsébetnek Pest, IV. 28. 1861. Édes Betti néni! Az izgalmas eseménydús napokból szakitok pár perczet egy kedves kötelességem telyesítésére, 's irok Betti néninek! Ez csak annyiban kötelesség mert magamra szabtam hogy gyakran fogok irni; különben ezen szónak közönséges értelmétől nagyban el üt élvezetességénéi fogva. Én csodálkozom magamon hogy eddig is miként tudtam annyira hanyag lenni. Oly sok apróság fordul elő az ember életében hogy •—• egy olyannak, kiről meg van győződve hogy érdekkel viseltetik sorsa iránt akár minden héten egy telt levelet irjon. Remélltcm 's reméllem, hogy a' régi kedves ösmerős arczok közt a' Betti néniével is fogok találkozni ez anyira érdekes napokban. Eddig még nem telyesűlt vágyam, de örömmel gondolok a' jövőre a' mely telyesítni fogja. — A niult hetek egyikében volt szerencsénk Rozványi Andris bácsihoz is, 's csak az zavarta meg örömünket hogy nem nyerhetők meg sem egy ebédre, sem egy estelire. Volt itt még Kenyeres is, 's most az utóbbi napokban Eovassyék, Ferencz; ós Berti nejeikkel együtt. Ez utóbbiak egy hétig időztek itt. De most már Bertiék elmentek csak Fercnezék vannak itt. Igen sok kellemes időt töltünk együtt. Lakásuk nincsen igen messze hozzánk, 's gyakran találkozunk. Akárhova mennek engemet mindig hínak magukkal a' mi nekem nagy örömet szerez, mert Róza olyan nő hogy körében élvezet lenni. Együtt megyünk a' gyűlésekbe is, 's ilyenkor sokszor jut eszembe Betti néni, hogy milyen jó volna ha itt lehetne. Ámbár most még eddig nem voltak igen érdekesek a' gyűlések főleg nők számára, mert a követ vizsgálatok ez ideig megtaitattak 's még pár napig megtartatnak. Azután igen nagy elvezet lesz jelen lenni, a' mikor is nagyon nagyon szép és jó dolog volna ha feljöhetne Betti néni. Ha aztán elhatározná magát, azt mindonesetro kikérnők <;s kikötjük, hogy egyenesen, és mindenkit mollőzve hozzánk jöjjön, 's nekünk szerezze meg azt az örömet. Egy nehézség fordul ugyan elő a' gyűlések látogatásában, t. i. hogy igen nehéz bementi-jegyeket keríteni; mert a' nők számára kevés hely van fönn tartva. Ez különben nem legyőzhetetlen akadály 's jó ösmerősök segélyével majd csak czélt érünk. Aztán Lovassyné is itt van, és mi is mindent elkövetnénk, hogy Betta néni idejét kellemessé tegyük. A mi életünk különben folyvást csöndes és egyszerű. A llaza izgatott napjai ránk nézve is izgatottaké váltak 's így némileg kiragadtak egyhangúságunkból. De ki nézhetné részvét nélkül e kedves élet-halállal küszködönek moczanatait! Vele kell szenvedni és örülni minden igaz honkebelnek. Oh ezek anyira válságos napok a' Magyar életében! És fájdalom! kiket Isten megáldott mély belátással, 's mintegy látnoki szent ihletsóggel, azok sem jót sőt a legrosszabbat reméllik. Az embernek bár mily jól esnék is a' legjobbat hinni, önkénytelenül elszomorodik lelke, látva a' Haza nagyjainak ez — őszinte és mély aggodalmát. A múltkor volt alkalmam Deák Ferenczel együtt tölthetni egy délutánt, — a' kit most oly sokan és oly méltatlanul kárhoztatnak — 's beszélt sokat igen sokat imádott Hazánk dolgairól, 's a súlyos vészfelhőkről mely drága feje fölött tornyosul, 's mely minden perezben leszakadással fenyeget. Fájdalommal emlékezők meg azokról a' kik most az ö szavában nem hisznek, 's a'kik tetteit elitélik, 's hozzá tevő fölsóhajtva „adja Isten hogy nekik legyen igazuk!" Én szent áhítattal függtem minden szaván 's akaratlanul eszembe jutott Megváltónknak és Széchenyinek sorsa! Egyik fölfeszítetett, a' másik 92