Sáfrán Györgyi: Arany János és Rozvány Erzsébet (A MTAK kiadványai 19. Budapest, 1960)
dalom s a tövében nyitó „szende kis virág" tragédiájának kifejezéséhez. Később a Feszültség a játszi, gunyoros, majd a keserű humor hangjaiban: Bolond Istók és a Nagyidai cigányokb&n oldódik. A Daliás idők első próbálkozásai is ezekre az évekre (1849 -53) esnek. Közben a költő kilép a szalontai keretből, Geszt hozza életébe a másik kedves tanítványt, Tisza Domokost és művelt anyját Teleki Júliát, akit szintén megérintett a költő hatása. A Bolond Istók öregkori folytatásának tervébe valószínű e korszak élményei is belejátszanak. Aranyék 1851 őszén költöznek Kőrösre. Novemberben, két és fél héttel odaérkezésük után, Aranyné már levelet ír Rozvány Erzsébetnek (1851. nov. Függ. 5.). Beszámol pesti bevásárlásairól s megjegyzi, hiába Jeste Bettit a vásáron. Hívja, valóban látogassa meg őket, ne csak ígérje. A levél befejező része egy kettejük közötti félreértést szeretne tisztázni. Ennek okára a levél nem vet világol. A mentegetődzésből azonban arra következte! hetünk, hogy a félreértésért Aranyné némileg felelősnek érezte magát. Férjéről azt írja: „Janim is jól találja magát, derék emberek a tanárok is, akikkel többnyire együtt van." Talán Betti is érzékenyebb volt élete e válságosabb korszakában: büszkeség gyomlálta ki szívéből szerelmét, akit pedig dacból helyébe ültetett, Bersek József az aradi vár 10 évre elítélt foglya volt. A vőlegény nővérének Marinak, Koclerle báró feleségének sikerült e büntetést két évre enyhíttetni s így Bersek 1852-ben kiszabadult fogságából. A három év előtti javakorabeli férfi megrokkant, megöregedett. Visszatérve — mint a családi hagyomány megőrizte — nemes gesztussal kész volt visszaadni 23 éves ifjú menyasszonya szabadságát azzal, hogy amikor megkérte, valaki volt, most senki-semmi. Mire Betti — ma már ki tudná — szánalomból, vagy az adott szó kötelező erejének hatása alatt, vagy szülői kívánságra azt felelte, ő nem az ezredesnek, hanem a férfinek adta szavát és azt meg is tartja. 1852. júl. 25-én Ercsey Sándor, sógorának elsőül jelzi a szalontai újságok között, hogy „Rozvány Betti ha a circumstanciák nem csalnak, nemsokára Bersekné lesz." 45 Az esküvőt augusztusban tartották. Erre vall a keresztlevél, melyet augusztus 10-én váltottak ki. Hátlapján gyakorlott ceruzaírással, de idegenszerű fogalmazással valószínű Betti édesapja, Rozvány József feljegyzése olvasható: „Az Elisaveta Leányom kereszt ki vett bizonyító levele 852 Augusztus 10 kén." Ugyan csak itt a keresztlevél hátlapján, úgy látszik, a lakodalomra vonat4 6 Ercsey Sándor—Arany Jánosnak, 1852. júl. 23. NszAJEm. Kdtl. 52