Sáfrán Györgyi: Arany János és Rozvány Erzsébet (A MTAK kiadványai 19. Budapest, 1960)
Mini jó, testvéri tanácsot az alábbi distichont is beírja: Két jó van, mi felett sorsnak nincs semmi hatalma, Szorgalom és az erény: földon az, égben ez áld. Saját versein kívül Schiller, Szemere Miklós és Telekessy verseit írja még a könyv első lapjaira; a többi üresen várta a későbbi bejegyzéseket. . . Rozvány Erzsébet 1844 őszén végezte be tanulmányait Temesvárod és tért vissza szüleihez Szalontára. Arany életének ez s a következő évei sem eseménytelenek: 1841 és 44-ben megszületnek gyermekei, 42-ben jön Szalontára tanítani Szilágyi István, aki náluk étkezik és hozza az irodalmi levegőt és serkentő olvasmányokat. 43-ban utazik — Visegrád alatt is elhajózva Pozsonyba, Bécsbe. Ekkor volt először Pesten is, ahol megnézhette Nagy Ignác Tisztújítását. Hasonló élményei kifejezésére neki is csak irodalom jutott. Mint Barta János megállapította: „A politikai mozgalmak azzal, hogy — ha rejtve is — állásfoglalásra kényszerít ették Aranyt, egyúttal utat nyitottaklappangó költői erejének is". 2 3 Amikor 1846-ban Az elveszett alkotmány jeligés levelét a Kisfaludy-Társaságban felbontják, ugyanakkor hirdetik meg a Toldit ihlető pályázatot . 1847. január 23-án Toldival pályadíjat nyer, február 4-én olvassa Petőfi s küldi nyomban versét, levelét, barátságát: Arany legnagyobb emberi élményét. A „szalontai kis nótárius" neve egyszerre ismert lesz az irodalomban. Sikerére felfigyel patriája is. Szalontán nyilvánosan fel akarják olvastatni vele a Toldit, Arany azonban elzárkózik a terv elől. Szilágyinak megírja, miért: tart az értetlenségtől ott, „a hol János vitéz-re elmondják: az is bolond, aki az ilyet kinyomatja". 24 Amennyire Arany szalontai baráti körét ismerjük, szinle biztosra vehető, hogy a mű felolvasásának gondolata a mindig szervező Rozvány Györgytől származott. Toldi és vele Arany sikerének újdonsága nem sokáig tarthatott Szalontán. Űj, szomorú esemény szakadt a városra: az 1847. ápr. 17-i tűzvész, mely 3175 épületet hamvasztott el, mint Arany Petőfinek megírta. 2 5 Mind Aranyék lakása, mind Rozványék háza épen maradt. Ez utóbbiban lakott az akkori főbíró, Kenyeres János s így itt tárolták a gabonát, amivel a környék népe sietett Szalonta segítségére. 2 3 BARTA JÁNOS: Arany János. Bp. 1955. 22. 1. 2 4 Arany János—Szilágvi Istvánnak. 1847. Nagvpéntek. AJL. 1. 40—41. 1. 2 6 Arany János—Petőfi Sándornak. 1847. ápr. 21. AJL. I. 67—70. 1. 41
