Sáfrán Györgyi: Arany János és Rozvány Erzsébet (A MTAK kiadványai 19. Budapest, 1960)

Az utolsó, szentimentális befejező részt Arany e szinte drámaian csattanó sorokkal helyettesítette: „Eressz el, vagy kikiált lak!" Adj egy csókot elbocsátlak! „Mentsd meg először hazámat, s megkapod a béri!"

1

4 Az eddigieket Rozvány Erzsébet emlékezete őrizte meg és hagyományképpen adta tovább, mint az „Arany bácsi"-tól tanultakat. i)e neki köszönhetjük azt is, hogy megmaradt Aranyé tanítói korszakának egyetlen írásbeli emléke. Kolosvári Aladár már említett könyvében írja Rozvány Erzsébettel kapcsolatban: „Még máig is birtokában van e nőnek azon előre kidolgozott tervezet, melynek alapján oktatta"[t. i. Arany]

1

5 A tüzel tehát neki készült, kegyelettel meg is őrizte. Ma a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum tulajdona. A Múzeum katalógusa „Arany .János élete tárgyaiban" c. gyűjtemény részlege 15. tételeként tartja számon: „Német fordítási gyakorlások és német szószedet" címmel, mint Rozvány György ajándékát.

1

6 A füzet (L. Függelék II.) mindvégig Arany kézírása. A 80 oldalból 7 oldal „Németre fordítandó gyakorlások"-at tartalmaz, összesen 14-et, majd utána 70 oldal szótári rész következik. A „Gyakorlások" gondosan összeválogatott szövegeit minden valószínűség szerint Arany önállóan állította össze kis tanítványa élet- és szemlélet köréből. Erre vallanak az ilyen németre fordítandó mondatok: „A magyarok között sok tudatlan emberek vannak" (1. Gyak.). — „Mennyi sert ittak azok a parasztok, akik a kertben dolgoztak? 10 iccét." —• „Mondjad a juhásznak, hajtsa ki a juhokat az erdőre" (3. Gyak.). — „Ki csinálta ezeket az éles fejszéket ? Az uraság kovácsa. Hol lakik Ő ? a tó íjiellett" (7. Gyak.). - „Az atyám a maga tulajdon szemeivel látta azt az oroszlányt, melyet Debreczenben pénzért mutogattak" (8. Gyak.). A fordítandó szövegek összeállítása közbeni javítások is amellett tanúskodnak, hogy Arany önállóan szerkesztette a lefordítandó szövegeket. Pl. a 8. Gyakorlásban: „. . .a sógorom fia messze országokra utazott. . ." a messze szót áthúzta és föléje írta: idegen (országokra utazott.) — Egy másik mondatban magát a mondanivalót változtatta meg. Eredetileg: „Eregy, kérd meg a kocsisunktól van-e. . ." a van-e szót áthúzta, majd így folytatta: „hány ember üli tegnap a mi szekerünkön. . ." stb. (1. Gyak.) "MARTA, 12. 1. 1

5 KOLOSVÁRI, 24. 1. 1

6 Az Arany Múzeum törtenete és katalógusa. Szerkesztette DEBRECZENI ISTVÁN, é. n. 28. 1. 37