Sáfrán Györgyi: Arany János és Rozvány Erzsébet (A MTAK kiadványai 19. Budapest, 1960)
Rozvány György hivatali pályáját a Bánátban kezdte. Hat éven át aktuárius egy uradalomban. Az ügyeket ugyan német nyelven intézi, azonban elevenen él benne a magyar kultúra élesztgetésének vágya. O rendezi 1844-ben Bánátban az első magyar nyelvű színdarabot. Nagy Ignác „Tisztújítását" adja elő Komlóson műkedvelőkkel. Szülővárosába visszatérve, ott is részt vesz a közéletben. Amikor Aranyt 1848-ban képviselővé jelölik, jelölését Rozvány György jelenti be. A sikertelen választás eredményét a rá szavazók közölték a költővel. Rozvány György emlékezett rá és föl is jegyezte Arany hogyan fogadta a hírt: „komolyan és higgadtan mondá: „ki tudja miért volt ez így jobb mind reám, mind a közügyre nézve ?" 3 4 Rozvány György a szabadságharc kitörésekor tagja a szalon1ai gyalog nemzetőrségnek, harcol a perlászi, majd mint lovas nemzetőrhadnagy a piski csatában. Bem többször megbízta futár feladatokkal. Utolsó beosztásában Ormai Norbert ezredes hadsegéde volt. A Hivatalos Közlöny nevét Jiozvágyi-rxúi írta. Ennek köszönhette, hogy nem került az elnyomatás „fekete"-listájára s hogy 1859-ben közjegyző lehetett szülővárosában. Fiskális-társa Ercsey Sándor e kinevezést nem minden irónia nélkül írja meg sógorának: „A világ pedig, értvén a szalontai világot, halad a maga utján. Vannak, itt, bárha igen kevesen is, kik nagyon dicsőségesen érzik magokat. Ezen dicső férfiak között legkiválóbbak: Bajó János és Rozvány György. Az első helyen nevezett tanácsos, az utóbbi pedig cs. k. közjegyző s alig várja, hogy új kastélyára a kétfejű sast kifüggeszthesse. Legyen neki az ő izlése szerint." 3 5 Igaz, hogy Rozvány György elfogadta a közjegyzőséget, azonban egyetlen jel sem vall arról, hogy a „kétfejű sas" jegyében látta volna el hivatalát. Sőt, van éppen egy olyan adat, mely a közjegyzőnek a „rebellis" hagyományokkal való belső kapcsolatát igazolja. Arany kérésére Rozvány György leírta és lekottázta a „Rákóczi kesergője" szalontai változatát. A leírás körülményeit a kísérő levélben meg is örökítette: „Leültünk hároman csász. kir. közjegyzői irodámban és Kenéz Péter uram elkezdé a Rákóczy nótáját nekem tollam alá mondani s azután hangjegyzés végett hegedűm húrja alá énekelni. Nagy Lajos ... jó ízűn mosolygott . . minő dologgal foglalkozunk a közjegyzői irodában." 3 6 3 4 ROZVÁNY, 166-167. 1. 3 6 Ercsev Sándor—Arany Jánosnak, 1859. aug. 31. NszAJEm. Kiadatl. 3 6 Rozvány György-—Arany Jánosnak, 1861. dec. 2. \1TAK. Arany Lev. 452. sz. 2* 19
