Sáfrán Györgyi: Arany János és Rozvány Erzsébet (A MTAK kiadványai 19. Budapest, 1960)
Rozványné Christian Persida családja történetében romantikus vonásokat is találtunk. Orosz katonatiszt nagyapja, Jovsics, Katalin cárnő kegyence volt s amikor mint kegyvesztettet deportálták, felesége két leányával elmenekült Oroszországból. Az anya hamarosan meghalt, a két leány Arad megyébe került: egyik egy ('sernovies nevű földbirtokoshoz, a másik, Elisaveta, Christian Sava görög kereskedőhöz ment feleségül Gyorokra. Az ő leányuk Persida, Rozvány .József felesége. 1 4 A leány katonás, szigorú nevelésben részesült. E nevelés jegyeit viselte is egész életében. Jónak ítélt elgondolásait — még saját lánya boldogsága árán is — keresztülvitte. Leszármazottai elbeszélése szerint házában az ész uralmát és az akarat hajthatatlanságát képviselte. Családjában korlátlan úrnő volt és maradt 1883ban 90 éves korában bekövetkezett haláláig. Gyászjelentése „családunk szerető és szeretett fejének" nevezi. 1 5 A rendkívüli nőt mind családjában, mind ismerősei körében kiváltságos tisztelet övezte. Jellemző, hogy fia, Rozvány György, városa tekintélyes polgára, történetírója, tisztelete jeléül meglett férfi korában is minden reggel kózcsókkal köszöntötte édesanyját s minden dolgában kikérte véleményét, tanácsát. 1 8 De hogy a szigorú tekintetű, hajthatatlan akaratú asszonynak szíve is volt, azt éppen Aranyné leveleinek rá vonatkozó részei tanúsítják. A Rozvány-családban élő hagyomány, hogy Arany náluk ismerte meg feleségét, aki a levelek tanúsága szerint — valóban mélyen ragaszkodott a mindvégig „édes nénjének" nevezeit Rozványnéhoz. E ragaszkodás valószínűsíti a családi hagyományt. Arany Juliska írja Rozvány Erzsébetnek: „mintegy hagyományilag száll reánk egész családjuk iránti szeretet, t isztelet , sőt kegyelet". (1861. márc. 10. Függ. 19.). E szeretet , tisztelet és kegyelet forrása és tárgya elsősorban Rozvány Józsefpé volt Aranyék — elsősorban Aranyné szemében és szívében. Szinte minden Rozvány Erzsébetnek írt leveléből kicsendül ez a valóban mély ragaszkodás. Erre vall Aranyné részvétté vele Rozványné halálakor Rozvány Erzsébethez: „felejthetetlen előttem, ki életemben idegen létemre legtöbb jót tett velem — mint fiatal árva leánynak, kinek senkije nem volt, pártfogóm és oltalmazom a mások bántalmai ellen, amikor jót tehetett velem, azt gyakorolta is - mint férjezeti nőt, családanyát, számtalan jótéte 1 1 MAKTA, X. !. 1 6 MTAK Ms 10.234/i 1 6 P. Rozv&nv Gabriella szíves közlése. * 13