Sáfrán Györgyi: Arany János és Rozvány Erzsébet (A MTAK kiadványai 19. Budapest, 1960)

18. Arany Juliska- Rozvány Erzsébetnek Pest nov — fi. 1867­Édes jó lelkem! Ma kaptam kedves leveled, rögtön válaszolok is rá; nehogy ón is abban a bűnben essem, miként a halogatásai, közben jött akdájokal sokára el maradjon, s így rövidebb időre reményiek tőledd ismét levelot kaphatni. Nagyon alapos ugyan az ok, a miértt kedves leveled olyan sokára maradt, de azért jövőre is el készítem magam a várakozásra, hogy ne talályon készületlen, mert én mindég nehezen várom, s hoszu időnek tartom, hogy rólad s rólatok valamit tudhasak, s ezel te is igy vagy édesem, de a te idődd jobban igénybe van véve, mint az enyém, ha késel is, bcned nem a jó akarat hijányzik tudom, hanem az időd fölötti nem rendelkezhet és. Iszonyú lenne az édes Bettám, ha sógornőd testvére esete, mint tény, bizonyosodna be, mert ha rendes halálai vesztünk is el egy kedvesünket, alig tudunk a sorsai ki békülni, hát ha még azt meg kell tudnunk, hogy azt erőszakosan ölték meg, szinte elviselhetetlennek látom. Szegény anya!! Tudtam ón ám azt édes angyalom, hogy te lélekből részt veszel a mi örömünkben; csak is azért irtam meg részletesen a dolgot. Te nem ugv állasz hozánk mint idegen bár ki más. Ugy látszik, mint vigasztaló lelket küld az Isten hozánk bajainkba, a mit a te jó lelked töbször meg is mutatot t, már, álldjon meg érte a mindenható! Elfridának a meg jelenése most egy előre, a „Budapesti Szemlében" látt napvilágot; később maga kőloségén fogja Laczim kinyomatni. Hízelgő az rá nézve, hogy Csengory, a ki a dolgozat ok meg választásában olyan kényes, ezt Laozimtól kérte. Iga?,, hogy így nem olvasák annyian, mint ha valakelyik [így!] lapban adta vólna, de itt maradandóbb, és becsesebb marad mindig a tudományos ember előtt. Azt hiszem a Kaszinónak jár a „Szemle", adig is mig önállólag meg jelenik, el olvashatod. Itt kivételesen toczik mindenkinek. Jól tetőd hogy bálban voltál. Élvezd az életett ott és akkor mikor alkalom adódik rá. Ugy is annyi sok fájdalom jutott már neked az életben, hogy meg kell ragadnod az alkalmat ugyan csak, a hol egy percznyi örömöt szerezhetsz magadnak. Aztán még nagyon is korodhoz illő dolog az édes Bettám, hogy bálban járj, hiszen még egészen fiatal vagy te, csak az élett vóllt rád nézve egy idejig kegyetlen. De hadjuk ezt 110 szagasuk föl a már hegedni indultt sebett. Szegény Horvátji Árpádné még fojvást beteg. írtam vólt ón már neked az ő baját, s az fojIonosán meg van; többnyire ágyban kell lenni; ha föl kel, egy keveset jár, a baj azonnal nagyobb mértékben mutatkozik. És mint az orvosa bizalmas körben nyilatkozott, méh rák is fejlődhetik belőle igen könyen. Annyitt magának is mondott, hogy ennek a bajnak a rendes le fojása nyólcz tíz holnap; nála szeptemberben kezdődött. És még is haldd azt az asszonyt; tavasszal külön megyon a férjétől lakni. Ezt Zóltán fia mondta nállam tegnap, ki Atila testvérétől hallót a; mert ő most jött föl pestre csak pár hete, ós az öreg Atyánál lakik. Ennek is olyan kalandos élette van. Most ő Szegeden tanultt vólna, de mint- mondja, nem lehetett ki állani a Tanárok gorombaságát, s be állott egy vándor színész társulatban, a kik Szőregen ütötték fö ia sátor fátt, de pártolás hijánya miat el kellett onan jőni; az utjok pesten hozta keresztül, Zóltántt, ki[t] három vagy négy napi koplalásji'á szorított, hogy az annyát meg látogasa, itt fogták; meló tanítót fogadtak, hogy ez évben az óretségi vizsgatt lo tchese, és elég szor­galmatosan is tanul, mint Gyulay mondja. Ila az ember a fiutt meg halgat ja, sokban igazat kell neki adni. Sokszor igazságtalanul bántak vele, a mi 106

Next

/
Thumbnails
Contents