Csapodi Csaba: A proveniencia elve a könyvtárban (A MTAK kiadványai 17. Budapest, 1959)

emlékekké, emlékeivé egy korszak műveltségének. Tehát nem pusztán az egyes könyveknek, a könyvtárakban található könyv-egyedeknek van tudományos értékük, és nem elég, ha gondoskodunk használatuk lehetőségé­ről azáltal, hogy az ilyen könyveket megtartjuk, nem engedjük elpusztulni, valamely nagy könyvtár állományába iktatva belőlük azokat, amelyek ott éppen nincsenek meg. Az egész ebben az esetben is sokkal többet ér, mint a részek összessége, egy régi könyvtártest sokkal nagyobb forrásérték, mint az eredeti összefüggésükből kiszakított egyes könyvek. Kz a meggondolás nagy mértékben érvényesült Csehszlovákiában, ahol nem kevesebb, mint 200 kastélykönyvtárt tartottak meg eredeti állo­mányával, eredeti fölállitási rendjében, sől a kétszázból hetvenet eredeti helyiségeiben, köztük olyan nagyszerű gyűjteményeket, mint a cseh nemzeti mozgalomban nagy szerepet játszott NosTic-család könyvtárát, a KINSKY­könyvtárt, a ('HOTEK-könyvtárt. Kzek a könyvtárak természetesen nem gyarapodó, élő könyvtárak, hanem mindegyik egy-egy önálló provenienciát képvisel : sem elvenni belőlük, sem hozzájuk tenni nem lehet. Használatuk akár a helyszínen történhetik, akár úgy, hogy a kívánt könyveket beszállítják Prágába a Nemzeti Múzeum Könyvtárába, amely kezelésében tartja őket. 1 7 Magyarországon sajnos az egykori főúri könyvtárak majdnem kivétel nélkül megsemmisültek. Közülük ina már kevés kivétellel csak azoknak a könyvanyaga van meg, amelyek már korábban az állam vagy valamely közület birtokába mentek át (SZÉCHÉNYI Ferenc, APPONYI Sándor, TELEKI­család, VIGYÁZÓ Ferenc, ILÁDAY-család). Kgyetlen eredeti helyén megőrzött volt főúri könyvtárunk a keszthelyi FESTETics-könyvtár, a Széchényi Könyv­tár kezelésében. Ila a volt szerzetesi könyvtárak többségének állománya nem is került ilyen sorsra, mégis sajnálatos volt az az eljárás, hogy a könyv­tárak államosítása után ezeknek a könyvtáraknak állományát könyvegyeden­ként és nem könyvtárakként kezelték. Az egykori Országos Könyvtári Köz­pont kitűnő munkát végzett azzal, hogy megmentette és beszállította ezeknek a könyvtáraknak tekintélyes részét, de sajnos a begyűjtött könyvanyag tekintetében ugyanaz az elbánás következett be, ami Franciaországban másfél századdal korábban, és ami a francia könyvtárügynek egy évszá­zadra szóló problémát okozott, míg úrrá tudott lenni a nemzeti raktárakba beszállított könyvtári csődtömeg fölött, s aminek eredményeként a nagy múltra visszatekintő francia könyvtári világ ma talán a legrosszabbul áll régi könyvtárak tekintetében. 1 8 A leghelyesebb eljárás lett volna ezeket az állami birtokba vett könyv­tárakat muzeális gyűjteményekként eredeti helyükön, eredeti berendezésük­ben meghagyni úgy, ahogyan ez a gyöngyösi és zirci könyvtár esetében meg is történt. Csakhogy mivel erre az eljárásra a legtöbb helyen nem lehetett mód, másik megoldásnak az kínálkozott volna, ha a megfelelő vidéken ille­tékes megyei vagy városi könyvtárba beszállítva, ott kezelték volna muzeális gyűjteményként. Ila a kezelés olyan módon történt volna, mint föntebb 1 7 CsAi'oni Csaba : Tudományos könyvtárak és könyvtártudomány Csehszlovákiában. Magy. Könyvszlc. 1958. :t70. 1. 1 8 KŐHALMI Béla : Nyolcmillió könyv sorsa. A szerzetesrendek könyvtárai, a főúri magánkönyvtárak és közkönyvtárak a francia fon ad alomban. Könyvtárügyi Szemle 1950. 21 25. 1. KLAIBER, Ludwig—KOLB, Albert : Die französisclien liiblio­theken seit der Renaissance. (MII.KAI -LEYH : Handbuch der II ihlioth cksicisscnschnjt. III. 2. 708—720. 1.)

Next

/
Thumbnails
Contents