F. Csanak Dóra: Az Akadémiai Könyvtár története a szabadságharcig (A MTAK kiadványai 14. Budapest, 1959)

kívül az új múzeumi épület kérdéséről is tárgyaltak, s természetesen felvetődött a gondolat, hogy a múzeumi épület megépítésével egyszersmind a Tudós Társaság elhelyezéséről is gondoskodni lehetne. TELEKI maga is úgy gondolta, hogy a két intézmény szoros kapcsolatban fog működni egymással, s ilyen értelemben szövegcztette meg az alapítólevél idevágó szakaszát. Magát a könyvtárat azonban csak később adta át a Társaságnak, s akkorra már bizonyossá vált, hogy a két intézmény a teljes önállóság felé halad. Az alapítólevél alapján mindkét intézmény magáénak tekintette a gyűjteményt, s a vitás kérdést TELEKI Józsefnek kellett eldöntenie. E vita részleteiről a továbbiakban lesz szó. 11. A Tudós Társaság saját könyvgyűjteményének kialakulása (1831—1839) A Tudós Társaság működése első évtizedében anyagi okokból nem gondolhatott arra, hogy saját épületében rendezkedhessél be, hanem többékevésbé szükségmegoldást jelentő bérletekkel kellett megelégednie. Az első szállást a Dunasoron, a mai GKESHAM-palota területét kitevő öt telek egyikén épült ÜEKON-ház Dunára néző I. emeletén bérelték.

9 1831 őszén költözött be a Társaság sok nehézség, huzavona után.

1

0 A helyiség igen szűk volt, a titkári hivatal elhelyezésén kívül szinte csak az ülések számára adott helyet, többre azonban egyelőre nem telt. E szerény keretben kezdte meg a Tudós Társaság működését az alapszabályban megjelölt célkitűzések alapján. Az első évek üléseinek jegyzőkönyvei a társaság tudományos munkálatairól, kiadványairól és a tagok egyéni munkásságáról számolnak be. Elsősorban megkezdték a szótár és nyelvtan készítését. A tagok vállalták egy-egy tudomány vagy mesterség szókincsének összegyűjtését, illetve kiírását szakmunkákból. Hozzákezdtek a német—magyar szótár elkészítéséhez, helyesírási kérdéseket vitattak meg. A magyar nyelvű tudományos és szépirodalmi munkálkodás segítésére átnézték a Társaság alapítása óta megjelent munkákat, és a legjobbakat jutalmazták. Az ezután megjelenő művek folyamatos szemmeltartására megszervezték az ország nyomdáinak felügyeletét. így a Társaság rendszeres tájékoztatást kapott a könyvtermésről. A tagok megbírálták a kiadásra szánt kéziratokat és a Társaság pályázataira beérkezett műveket. Saját szakterületük értékes külföldi szakmunkáit fordításra javasolták a tudományos irodalom gyarapítására. Az Akadémia saját kiadványai közül az Évkönyvek és a Tudománytár nyitották meg a sort. E feladatok megvalósításához nélkülözhetetlen volt a gazdag könyv- és folyóiratgyűjtemcny, mégpedig a régi és újabb, hazai és külföldi tudományos és szépirodalmi könyvtermés, valamint az új tudományos folyóiratok sorozatai egyaránt. Ezt a szükségletet a TELEKI-könyvtár egymagában nem elégíthette ki, bármennyire gazdag és értékes gyűjtemény volt is ; a Társaság működésének első évtizedében már csak azért sem, mert gyakorlatilag nem volt a Társaság 0 DIVALD Kornél összetévesztette a DEITRA-házzal. A DERRA-IIRZ a mui Engelstéren állt, és az 1838-i árvíz alkalmával összedőlt. (DIVALD : A Magyar Tudományos Akadémia palotáin és gyűjteményei. Bp. 1917. fi. 1.) 1

0 A beköltözés nehézségeiről 1. MTAK Kézirattár, 51. Ir. Lev. 4-r. 149. TOLDY Ferenc — gr. SZÉCHENYI Istvánnak. [1831]. 5