F. Csanak Dóra: Az Akadémiai Könyvtár története a szabadságharcig (A MTAK kiadványai 14. Budapest, 1959)

tudományos érdeklődésű polgár használhatju. A II. fejezet a könyvtár kettős tagozó dását ismerteti: a szabadrendelkezésű és a TELEKi-anyagot, amelynek kezelésében — a cserénél — bizonyos különbség van. A III. fejezet a legrészletesebben kidolgozottak egyike: a könyvtári állomány megőrzési módjáról ír, a tűz-, por-, és férgek okozta károk megelőzéséről, a különböző típusú nyomtatványok legcélszerűbb köttetési módjáról, hangsúlyozza a könyvek és tartozékaik bélyegzésének fontosságát, kötelezővé teszi az olvasók vagy a könyvtári személyzet által okozott károk megtérítését, a raktári rend szigorú megtartását. A könyvállomány épségét a helyszámhoz kötés és az ezt mutató helyrajzi napló kell hogy biztosítsa, a bútorzatét és a felszerelési tárgyakét a pontosan vezetett leltár. A IV. fejezet három részből áll: a szakrend, a jelzetalkotás és a katalógusfajták ismertetése. A szakrend elvi megfogalmazásáról már volt szó: a szakokon belül nagyságuk és kötésük szerint kell csoportosítani a köteteket. A könyvek jelzete helyhezkötött: arab számok és betűk kombinációjából tevődött össze, a szekrényt, a polcot és a polcon elfoglalt sorszámot jelölte. A katalógusfajtákról és készítésük módjáról igen bőven írt TOLDY, ezt a munkát tekintette a könyvtáros legfontosabb feladatának. Elsőnek három katalógus készítését tűzte ki: 1. Alapcímtár (Grundkatalog), amely külön cédulákon a könyvtár minden darabjának leírását tartalmazza, nyomtatványokét és kéziratokét egyaránt. A főcédulákon kívül részletes utalórendszert is előírt. A címleírás adatai: jelzet, a tudományszak megjelölése, szerző, cím, kiadó, a kiadás száma, kötetszám, mellékletek száma, kiadási hely, év, rétnagyság, kötés. E katalógus betűrendes, kizárólag a könyvtár belső használatára szolgál. Ennek alapján készül azután a kötet alakú betűrendes egyetemes névcímtár (Universal-Katalog), amelynek címleírásai rövidebben írják le a nyomtatvány-, metszet- és kéziratanyagot. Ugyancsak az alapcímtár nyomán készüljön a szakkatalógus. Szerkesztésekor a könyvtár anyagának összetételéből kell kiindulni, a legfontosabb szempont a gyors és könnyű tájékozódás kell hogy legyen. A szakkatalógus rendszerét mutatóként a katalógus elé kell iktatni. E három fő katalógus után kerüljön sor öt másik katalógusfajta készítésére, ezek: a) Egyetemes tárgymutató, lényegében a szakkatalógus betűrendes mutatója. E katalógustípust a tárgyszókatalógus helyett javasolta TOLDY, amely véleménye szerint használatához képest aránytalanul sok munkát kíván és nagyrészben bibliográfiai munkákkal pótolható. b) Betűrendes kézirat- és oklevélkatalógus részletes mutatókkal. c) Ősnyomtatványok katalógusa az 1536-ig megjelent könyvekről. A címleírásokat időrendben, az év nélkül megjelenteket betűrendbe rakva kell elhelyezni, részletes mutatókkal. d) Magyar- és magyar vonatkozású könyvek katalógusa. A Magyarországon megjelent, magyar szerzőtől származó és magyar vonatkozású munkák szakrendbe állított címsora mutatókkal. e) Rajzok, képes táblák, térképek katalógusa, vezérszó szerint rendezve, betűrendben, részletes mutatókkal. Az V. fejezet a gyarapodás módjait ismerteti: kötelespéldány, ajándék, hagyaték; a TELEKI-család vásárlásai, az ülések javaslatai nyomán tett vásárlások és csere útján került új anyag a könyvtár birtokába. A kötelespéldányokra nézve kötelezte a könyvtárost, kísérje figyelemmel a hazai könyvtermést, hogy a be nem küldött műveket reklamálhassa. Ajándékokat, hagyatékokat, — ha nem kötötték feltételhez, — a titoknok vesz át, és eljuttatja a könyvtároshoz. A feltételekhez kötött ajándékokról a kisgyűlés dönt. Vásárolni csak olyan könyvet szabad, amelyeket valamely akadémiai tag kér, s csak ha az illető mű más pesti könyvtárban nincs meg. Kötelezi az Utasítás a könyvtárnokot a hiányos művek és sorozatok folyamatos kiegészítésére. Feleslegesnek tartott példányok a kisgyűlés hozzájárulásával elcserélhetők, ha a TELEKI-gyűjteménybe tartoznak, az alapító család engedélye is kell hozzá. A könyvtár használatára (VI. fejezet) nem adott TOLDY új utasítást. Leszögezte a kölcsönzés és a helybeni használat már kialakult elveit, és az adminisztráció módját könyvekre és folyóiratokra vonatkozólag. A VII. fejezet a vásárlás, feldolgozás adminisztrációjával foglalkozik. Főbb pont jai a beérkezett példányok teljességének megállapítása, a naplózás módja (tételei: dátum, 27