F. Csanak Dóra: Az Akadémiai Könyvtár története a szabadságharcig (A MTAK kiadványai 14. Budapest, 1959)
Akadémia rendes tagja legyen, könyvtárnoki munkájáért pedig a rendes tagi fizetésen kívül évi 300 forintot biztosított számára, a családnak tartva fenn a kinevezés jogát. E könyvtárnok feladata — az alapítólevél szerint — csupán a TELEKi-könyvtár gondozása volt. A Magyar Tudós Társaság terve és rendszabása 9 2, viszont minden könyvtári munkát az ő hatáskörébe utalt. A TELEKI-család saját előírását tartotta magára érvényesnek, s mivel a felajánlott gyűjteményt még évekig nem adta át a társaságnak, nem is nevezett ki könyvtárost. Az időközben kialakult szabadrendelkezésű anyag őrzéséről tehát az Akadémiának magának kellett gondoskodnia. Erre vonatkozóan az 1833-i nagygyűlés hozott döntést 9 3, amely a TELEKiek kinevezési jogát tiszteletben tartva, a kinevezendő könyvtárost mintegy főkönyvtárnoknak tekintette, s az igazgatóság által segéderőket rendelt a könyvtárba beosztani. Ez a határozat is csak papíros maradt. Legközelebb 1837-ben, a TELEKIkönyvtár átvételéről szóló javaslat foglalkozott a kérdéssel, a kinevezendő könyvtárnok mellé az átvétel idejére szükségszerinti számú napidíjast ígért, későbbra pedig egy „a könyvtárostól függő segédet" és egy „hivatalszolgát". Ugyancsak ez a javaslat szögezte le, hogy a könyvtárnokot, aki a társaság rendes tagja, az átvétel idejére minden rendes tagi munkája alól lel kell menteni. Ezzel szemben a gyűjtemény gyarapodásával egyre szükségesebbé vált a könyvtár rendezése, feldolgozása. A TELEKiek nem neveztek ki könyvtárnokot, a munkát pedig nem lehetett halogatni : TOLDY Ferenc titoknok önként vállalkozott a könyvtári munkák elvégzésére. Nála alkalmasabbat keresve sem lehetett találni : mint tudós ismerte a könyvtár jelentőségét a kutatás számára, kitűnő szervezőképességgel rendelkezett, ugyanakkor pedig maga is foglalkozott a könyvtártan elméleti és gyakorlat i kérdéseivel. A könyvtártan kézikönyve címmel összefoglaló munkát tervezett, de csak a bevezető fejezet készült el, amely az ATHENAEUM Új folyam I. köt. 1843. évfolyamában jelent meg. Végleges kinevezéséről azonban nem lehetett szó, mivel TOLDY nem csupán a társaság egyik rendes tagja, hanem titoknoka volt, aki tudományszervező munkáját nem cserélhette fel az alakuló könyvtár szervezésének feladatával. Mint ideiglenes könyvtárvezetőnek évekig még megfelelő segédszemélyzete sem volt, a társaság „szolgáját" kellett könyvtári munkára is beállítania, csak 1841-ben neveztek ki külön „könyvtárszolgát". írnokot is csak nagy nehézséggel tudott kapni, ami a feldolgozást nagyon megnehezítette. 1842-től kezdve TOLDY igyekezett szabadulni a könyvtár gondozásának terhétől. Bizonyítványt kért és kapott tizenkét évi könyvtárosi működéséről, a két BATTHYÁNY-könyvtár feldolgozása, felállítása körül szerzett érdemeiről. 9 4 Ezek birtokában az Egyetemi Könyvtár ideiglenes vezetői állásáért folyamodott, amit 1843. április 9-i kelettel el is nyert. Nem hagyta el azonban teljesen a feldolgozás közepén levő akadémiai könyvtárat. Még befejezte a katalogizálást, átvette a TELEKI-könyvtárat, és csak azután, 1846-ban jelentette a kisgyűlésnek, hogy sok más tennivalója miatt nem vezetheti tovább a már rendezett könyvtár ügyeit. 9 5 Mivel ugyanekkor a pénzgyűjtemény őre, LUCZENBACHER (ÉRDY) János is lemondott, a kisgyűlésnek két állás betöltéséről kellett határoznia. E célból bizottság alakult FÁY András, ALMÁSI BALOGH 92 MTAK Kézirattár Tört. 4-r. 23. II. k. 22. f. 9 3 NGy 1833. 43. 1. 9 4 MTAK Kézirattár Tört. 2-r. 15. — Kfíy 1842. 234. f. 9 5 KGy 1840. 91—92. f. 25
