F. Csanak Dóra: Az Akadémiai Könyvtár története a szabadságharcig (A MTAK kiadványai 14. Budapest, 1959)

Helyszűke miatt nem vették át 1844-ben a hittudományi anyagot, mintegy 9000 kötetet. 1844 őszén tehát a szabadrendelkezésű rész teljesen feldolgozva, a TELEKI-gyűjtemény átvett része pedig felállítva állott, mindkettő a körülményekhez képest használható volt. Ez idő tájt vezette végig TOLDY VÖRÖSMARTY Mihályt a könyvtár helyiségein, s a látogatás során tett megjegyzéseire hamarosan a Gondolatok a könyvtárban e. versben ismert rá, amelynek korabeli másolatán a következő alcím olvasható: „Magyar t. társ. könyvtár megnyitásakor. Dee. 23. 1844. Pesten."

8

6 A könyvtár megnyitására a nagygyűlés keretében került sor SZÉCHENYI István másodelnök, KÁROLYI György igazgatótag, az Akadémia tagjai és az érdeklődő közönség jelenlétében. A korabeli lapok, sajnos, csak futólag emlékeznek meg az eseményről, az érdeklődést ugyanis az Akadémia reformja kötötte le. Az ünnepség bevezetéséül TOLDY olvasta fel dolgozatát a könyvtár kialakulásáról, amelyben ismertette a könyvtár történetének szakaszait, a gyűjtemény kialakulását, a könyvanyagot alkotó nagyobb hagyatékokat és a könyvtár akkori helyzetét.

8

7 Utána HAJZA József olvasta fel az alapító elnök iránti tiszteletből írt A Telekiek tudományos hatása c. dolgozatát,

8

8 s ezzel hivatalosan is átadták a könyvtárat a használatnak. IV. A könyvtár nyilvános működésének első évei (1844—1849) A megnyitás idején a könyvtárnak mintegy kétharmad része volt feldolgozva, a többit felállították, hogy a használat, amennyire lehet, biztosítva legyen. 1845-ben a TELEKI-könyvtár katalogizálását kezdték el. Ezt a munkát már javarészt REPICZKY János vezette és végezte, mivel ToLDYt időközben az Egyetemi Könyvtár élére nevezték ki. A TELEKI-könyvtár anyaga 1850-re készült el,

8

9 azután a közben felgyűlt szaporulat feldolgozását vette sorra REPICZKY. Új eredmény volt a gyarapodási napló felállítása, amelybe 1846-tól kezdve darabról darabra bevezették az új szerzeményeket; kötelespóldányt, vételt és ajándékot egyaránt. A napló tételei: dátum, a beszerzés forrása és a mű címe voltak. 1846—1849 között beszerzési forrásul a következőket nevezték meg: Helytartótanács, illetőleg 1848. novembertől Közoktatásügyi minisztérium (ezek voltak a kötolespéldányok), titoknoki hivatal (valószínűleg az ajándékok és a csere útján szerzett munkák), könyvárusi úton szerzett, illetve legtöbbször a kereskedőt is megnevezve: HECKENAST, HARTLEBEN, KILIÁN, EGGENBERGER stb. (vásárlások). 1846-ban 656 db, 1847-ben 445 db, 1848-ban 1719 db és 1849-ben 85 db volt a gyarapodás.

9

0 Ugyancsak új eredmény volt a könyvtár rendszeres nyitvatartásának megszervezése is: naponta 9—1 óráig, április 1 és szeptember 30 között du. 8

6 VÖRÖSMARTY Mihály Lírai költemények 1. I37/e 1. MTAK Kézirattárban. 8

7 SCHEDEL Ferenc: Az academiai könyvtár rövid története s mibenléte. E könyvtár ünnepélyes megnyitásakor dee. 23. 1844. Magy. Tudós Társ. Évk. VII. k. 80. — 91. I. 8

8 BAJZA József: A Telekiek tudományos hatása. Magy. Tudós Tára. Évk. VII. k. 92—129. 1. 8

9 KGy 1850. 27 — 28. 1. 9

0 MTAK Kézirattár. Könyvtári iratok. Gyarapodási napló 1846—1865. 23