F. Csanak Dóra: Az Akadémiai Könyvtár története a szabadságharcig (A MTAK kiadványai 14. Budapest, 1959)

igazgatójának fennhatósága alá, sőt dolgoztassanak ki új átvételi javaslatot, amely inkább megfelel az alapítólevél szellemének. HORVÁT nem kapott választ felterjesztésére, de nem került sor a TELEKi-könyvtár átvételére sem, mivel a könyvtárhelyiség elkészült részét a BATTHYÁNY-könyvtárak bezúduló anyaga foglalta el.

6

8 A hirtelen megszaporodott könyvtár rendezése, feldolgozása nem késhetett tovább. Kinevezett könyvtáros nem volt, ezért TOLDY Ferenc maga ajánlkozott a könyvtárosi munkák elvégzésére. A BATTHYÁNY- és PÁLÓCZI HoRVÁTH-könyvtár átvétele előtt a társaság könyveinek rendezett része az ülésterem melletti szobában három szekrényben zsúfolódott. Az 1840-ben megindult bútorozás fokozatosan lehetővé tette a II. emeleti helyiségek hasznosítását is. A BATTHYÁNY-könyvtár 1839 májusában érkezett Pestre, mivel azonban a könyvtári helyiségekben az asztalos dolgozott, nem volt hová elhelyezni. Hosszabb ideig a TRATTNER—KÁROLYI-ház udvarában hagyták a kicsomagolatlan ládákat, ahol beázás fenyegette. További gondot jelentett a ládákkal együtt érkezett cseresznyefa-polcok elhelyezése. Ezek számára a Lipót-városi Fő-úton vettek ki egy földszinti raktárhelyiséget évi 60 forintért.

6

9 TOLDY elsőnek ezt a 37 ládányi anyagot vette át, a könyveket az elkészült listával egybevetve felállította. Ügy tervezte, hogy az asztalosmunkák előrehaladásával párhuzamosan állítja fel a TELEKI-, a KRESZNERICS-, a MARCZIBÁNYI-, a PÁLÓCZI HoRVÁTH-gyűjteményeket, a saját vételeket, az ajándékokat, a kéziratokat és a folyóiratokat, becslése szerint mintegy 70 000 darabot. Utólagos számítás szerint ez a szám nagyjából megfelelt a tényleges helyzetnek: 1844-ben ui. TOLDY 40—60 000 kötetre becsülte a már átvett anyagot, amikor pedig a TELEKI-könyvtár mintegy 9000 kötete a családnál volt elhelyezve. TOLDY bizakodva kezdett a könyvhalmaz könyvtárrá alakításához: „Könyvtárunk fel lévén majd állítva, nem ugyan nagyszerű, de olly kedves és díszes tekintetű leszen, mint bármelly más."

7

0 A feldolgozás azonban nagy nehézségekbe ütközött. Minthogy a végleges hely nem készült el, nem lehetett a munka logikus sorrendjét megtartani. Hogy az asztalos munkájának elhúzódása ne jelentsen teljes fennakadást, TOLDY kénytelen volt előbb lajstromozni, bélyegezni, különválasztani a csonkákat és duplumokat, csak aztán kerülhetett sor az osztályozásra és felállításra.

7

1 A felállítás a kor szokása szerint szakokra osztva történt. Ezt az első szakrendszert nem ismerjük, létrejöttéről is csak annyit tudunk, hogy az 1838. évi kisgyűlés a természettudománjd osztályra bízta megszerkesztését.

72 Elkészítette-e a 6. osztály, vagy akár csak javaslatot is tett-e, nem tudjuk. Feltehető, hogy TOLDY maga végezte el ezt a munkát is. A szakrend teljes rekonstruálása ma már lehetetlen. Szórványos adatokból tudjuk, hogy a főbb tudományszakok (matematika, fizika, történelem, jog, orvostudomány stb.) egy-egy osztályt alkottak, de az osztályok számát és nevét, az esetleges alosztályokat nem tudjuk megállapítani. A rendszert létrehozó elvet viszont ismerjük TOLDY Utasításaból. 6

8 KOLLÁNYI : I. m. 103 — 107. 1. 6

9 A mai Aranv János utcában. 7

0 AL 165/1839. 7

1 KGij 1841/42. 141 — 142. f. 7

2 KGy 1838. 42. f. 20