F. Csanak Dóra: Az Akadémiai Könyvtár története a szabadságharcig (A MTAK kiadványai 14. Budapest, 1959)

A 30 000 kötetes rohonci könyvtárat BATTHYÁNY Lajos nádor alapította és BATTHYÁNY Tivadar fejlesztette tovább. A nádor gyűjteménye teológiai, filozófiai, pedagógiai, matematikai, hadtudományi és jogi művekből állt, BATTHÁNY Tivadar pedig főleg politikai, történeti, földrajzi, műszaki és természettudományi művekkel egészítette ki.

3

1 A feltehetőleg nagy történeti értékű gyűjteményről NAGY Károly véleménye lesújtó volt. A könyvek rossz állapota is hozzájárult, hogy úgy vélte, a gróf alaposan túlbecsülte könyvtára értékét. Mielőtt egyáltalán foglalkozott volna az anyaggal, a grófi család KURZWEIL nevű nevelője kellett, hogy kiválogassa a teljesen hasznavehetetlen könyveket, ő maga aztán számba vette a tennivalókat, és leveleiben közölte véleményét TOLDY Ferenccel. Javasolta, hogy a könyvtár egyelőre maradjon az amúgyis üres rohonci kastélyban. Itt kell kiválogatni a csonka, romlott, a többit veszélyeztető köteteket, valamint azokat, amelyekre a társaságnak nincs szüksége. Ezeket elcserélve fontosabbakat lehet beszerezni. Javasolta, hogy a rossz állapotban levő kötetek helybeni rendbehozatalára a Társaság küldjön könyvkötőket Itohoncra, és megígérte a szükséges angolvászon jutányos megszerzését. A könyvek címsorát viszont — úgy gondolta — elég lesz Pesten összeállítani.

3

2 TOLDY válaszában

3

3 elfogadta a felkínált szállást, a romlott és a többire veszélyes könyvek elkülönítésén túl azonban magának tartotta fenn a könyvek válogatásának munkáját. Kitért a könyvek helybeni köttetése elől is, mert az elnök TELEKI József részben anyagi okból nem tartotta időszerűnek, részben megfelelőbbnek gondolta, hogy Pesten, a kinevezendő könyvtáros vezetése alatt végezzék el ezt a munkát. NAGY Károly valószínűleg nemcsak az Akadémia előtt nem titkolta lesújtó véleményét,

3

4 hanem BATTHÁNY Gusztáv előtt sem, aki, mivel nem élt Rolioneon, nemigen ismerte sem a könyvtár belső értékét, sem külső állapotát. Igen kellemetlen volt számára, amikor megtudta, hogy ajándéka nem felelt meg egy 30—40 000 kötetes grófi könyvtárral szemben támasztott várakozásnak. Hogy a gyűjtemény értékét növelje, megígérte a Társaságnak, hogy Londonban és Párizsban a jelentős újabb munkákból kis gyűjteményt szed össze, s azt ajándékához csatolja. Teljesítette-e ígéretét, nem tudjuk. Semmi írásos adat nem szól róla. Valószínű, hogy NAGY Károly rossz véleményének hatására tette ígéretét, s azután elmondta az esetet testvérének, BATTHYÁNY Kázmérnak, aki, hogy a családi névhez méltatlan gyűjteményt értékesebbé tegye, saját kisbéri könyvtárát ajánlotta fel kiegészítésül az Akadémiának. BATTHYÁNY Gusztáv valószínűleg úgy érezte, hogy öccse ezzel a 2660 kötetnyi adománnyal kiköszörülte a csorbát, s nem tartotta többé szükségesnek az ígért könyvajándék összegyűjtését. BATTHYÁNY Kázmér is csak a rohonci könyvtár kiegészítésének tekintette saját ajándékát, felajánlásában kérte a Társaságot, hogy ne közöljék a hírt a lapokban. Az Akadémia azonban nem teljesítette kérését, részben, hogy háláját kifejezze, részben hogy másokat is adományozásra buzdítson. 3

1 Magy. Tudós Társ. Évk. V. k. 20—21. 1. 3

2 MTAK Kézirattár Töri. 2-r. 23. NAGY Károly-TOLDY Ferencnek. 1838 XII. 13. 3

3 MTAK Kézirattár Tört. 2-r. 23. TOLDY Ferenc - NAGY Károlynak. 1839. III. 12. 3

4 „Ki ezen ronda könyvtárat nem látta, legkisebb ideája sem lehet arról, mi egy literatúrai szemétrakás." MTAK Kézirattár Tört. 2-r. 23. NAGY Károly—TOLDY Ferencnek. 1839. I. 25. 11