Sz. Németh Mária: A központi folyóirat-címjegyzék kérdései (A MTAK kiadványai 12. Budapest, 1959)

7 Elvileg meg kell különböztetnünk e katalógusokat az egyes könyvtárak katalógusaitól is. Sokáig állt fenn az a nézet, hogy a központi katalógus csak abban tér el az egyes könyvtári katalógusoktól, hogy több könyvtár állományát foglalja össze, és csak hosszas tapasztalat után vált nyilvánvalóvá, hogy a központi katalógusok nem egyszerűen az egyes könyvtárak katalógusainak mechanikus összesítései, hanem különleges elméleti, tartalmi, formai, szerkezeti problémákat vetnek fel.

1

9 E katalógusokat el kell határolnunk a bibliográfiáktól is. Még nem régen nálunk is a „külföldi folyóiratok lelőhely-bibliográfiája" néven emlegették a tervezett katalógus-kiadványt,

19

a ugyanúgy külföldön sem ritka a két fogalom pontatlan használata, holott e területen a katalógus és bibliográfia között különbséget kell tennünk. A kérdés elméleti szakértői (MALCLÉS,

2

0 BOURGEOIS,

2

1 DOYVNS

2

2) határozottan felhívják a figyelmet arra, hogy a katalógus és bibliográfia - bár kétségkívül fontos kiegészítői egymásnak — lényegükben eltérőek. Elég arra utalni, hogy a bibliográfiák egy meghatározott szempont szerint kiválasztott címek jegyzékei, amelyek a számukra kijelölt keretek között lehetőleg teljességre törekednek; ugyanakkor a központi katalógusban összegyűjtött címek egyik feltételnek sem felelnek meg. A kiadványokat az egyes könyvtárak egyéni szükségleteinek megfelelően szerezték meg, a katalógusban jelentkező összességük tehát sohasem lesz módszeres és bibliográfiailag teljes egész. Azt is figyelembe kell vennünk, hogy amíg a bibliográfiánál van egy bizonyos befejezettségre emlékeztető momentum, addig a központi katalógus ezt sohasem érheti el, mert több könyvtár anyagának folyamatos és összesítő leírását foglalja magában, gondosan ügyelve arra, hogy az állományból kiiktatott művek adatait törölje és az újonnan beszerzettekét felvegye.

2

3 Azt, bogv a központi katalógus és a bibliográfia között lényegi különbség van, legjobban a nyomtatott folyóirat központi katalógusok és a folyóiratbibliográfiák közötti összehasonlítás alapján mérhetjük le. STEWART 1953ban tett megállapítása szerint

2

4 a British union-catalogue of periodicals-ben,

25 a 140 000 folyóiratot nyilvántartó katalógusban levő címek 40%-a nem található meg a Union list of serials-ben, a világ legnagyobb, kb. 120 000 1

0 P. BOURGEOIS : Zweck und Aujbau der Gesamtkatalogc. Der Antiquariat 1952. 12/18. No. 16. 1. 1

9" A terminológiáról egy megjegyzést kell tennünk. A „központi katalógus" és a „központi címjegyzék" („címjegyzék") fogalmak azonosak lóvén, azokat egyformán használhatjuk. A „folyóirat lelőhely-katalógus" elnevezést azért használjuk néha a „folyóirat központi címjegyzék" helyett, mert egyet jelentenek és mert a magyar terminológiában a „lelőhely-katalógus" igen gyakran fordul elő, sőt a köztudatba inkább ez ment át. 2

0 I. m. 1. tom. 9. és 74. 1. 2

1 I. m. 16. 1. 2

2 I. m. 4. 1. 2

3 A nyomtatott központi katalógus formailag ugyan befejezett egésznek látszik, anyaga azonban (általában öt évenként megjelenő supplementumok vagy újabb kiadások által) állandóan kiegészül. így tehát a befejezettség csak látszólagos lehet. 2

4 J. D. STEWAKT : The British union-catulogue of periodicals. The Library Association Record. 1953. 8. No. 250. 1. 2

5 Az itt és a későbbiekben említett nyomtatott folyóirat katalógusok adatait a „nyomtatott központi folyóirat-katalógusok áttekintése" c. fejezetben ismertetjük, éppen ezért itt eltekintünk részletes leírásuktól.