Sz. Németh Mária: A központi folyóirat-címjegyzék kérdései (A MTAK kiadványai 12. Budapest, 1959)

5 sáról.) lvOUMANS kimutatása szerint

1

1 a penicillin mérgező hatásáról 1947-ig bezárólag 108 folyóiratcikk jelont meg, e témát könyvben először csak 1948ban említették meg. Felesleges a további példákat halmozni: könyvtáraink és könyvtárosaink napi tapasztalatai, a kutatók igénye és érdeklődése, a szakirodalom elemzése, a statisztika adatai egyaránt a periodikák számának és jelentőségének eddig elképzelhetetlen növekedéséről számolnak be. A könyvtáros és a dokumentációs szakember érzéseit és gondolatai! — midőn a periodikák számának végtelen növekedését és specializálódását áttekinti - - tíz. I. VAVILOV fejezte ki legtalálóbban :

1

2 a modern ember a könyvtárak Himalaja-hegysége előtt az aranykereső helyzetéhen érzi magát, akinek egy aranyszemecskét kell a homokbuckából kikeresnie. Természetesen a helyzet pontos feltárása és elemzése önmagában még nem elegendő, meg kell keresni azokat az eszközöket, amelyek az „aranyásót" reménytelennek látszó munkájában megsegíthetik. VAVILOV ezeket a bibliográfiákban, kritikákban és könyvszemlékben, végül a bennünket ezúttal legjobban érdeklő központi katalógusokban jelölte meg. Ha nagy és gazdag országoknak szükségük van a tudományos kutatás ilyen műszereire, annál inkább fontos nekünk, hogy a könyvtárainkban felhalmozódott kincset: a külföldi szakirodalmat kutatóink és könyvtárosaink számára feltárjuk és hozzáférhetővé tegyük. A központi katalógus fogalma és néhány jellegzetessége Amennyire nő a folyóiratok száma és jelentősége, olyan mértékben válik fontosabbá és bonyolultabbá nyilvántartásuk és feltárásuk a kutatás számára. Elsősorban három területen folyik ma az ezzel kapcsolatos munka : 1. bibliográfiákban, éspedig általános nemzetközi, általános nemzeti és szakbibliográfiákban tartják nyilván a periodikákat;

1

3 2. katalógusokban, illetve központi katalógusokban tárják fel a könyvtárak folyóirat-állományát: 3. speciális kiadványokban regisztrálják az egyes szakterületek fontos folyóiratcikkeit. E három terület közül ezúttal a másodikkal foglalkozunk, a folyóiratkatalógusokkal, részletesen ennek is egy műfajával, a nyomtatott központi folyóirat-kai alógusokkal.

1

3" 1

1 L. Th. T>. LOOSJES idézett cikkét. 206. I. 1

2 Sz. 1. VAVILOV : Einige Bemerkungen über Hitcher. (Übersetzt aus : Sovjet.skaja Kniga, 1947. 1. Nr.) Zentralblatt für Bibliothekswesen. 1947. 4—12. 1. 1

2 L. N. MALILÉS : Les sources du travail bibliographique. Genéve — Lilla. 1950 1952, Droz-Giard. 1. tom. 242. I. 1

3" Itt egy terminológiai megjegyzést kall tennünk. A „nyomtatott" szó itt ós a későbbiekben — végeredményében összefoglalását jelenti a könyvformában kiadott központi katalógusoknak, tekintet nélkül azok előállítási technikájára (nyomtatás, sokszorosítás, foto-print stb.). Fel kell vetni azt, hogy a ..nyomtatott központi folyóiratkatalógus" elnevezés helyett nem lenne-e helyesebb a megjelenési forma lényegére pontosabban utaló „központi folyóirat könyvkatalógus" elnevezést használni. Azonban nem vagyunk meggyőződve arról, hogy a „folyóirat" (a kiadvány tartalma) és a „könyv" (a kiadvány megjelenési formája) egymás mellett szerepeltetése nem okoz-e zavart'!