Sz. Németh Mária: A központi folyóirat-címjegyzék kérdései (A MTAK kiadványai 12. Budapest, 1959)
26 Az első azt a kutatót támogatja, aki egy bizonyos szakterület folyóiratai iránt érdeklődik és szeretné látni, hogy abból mit talál meg az országban. De természetesen hasznos lehet abban az esetben is, mikor a kereső a pontos címre nem emlékszik és arra csak a szakmutató irányítása mellett fog ráismerni. Testületi mutatót azok a nyomtatott katalógusok adnak, melyek a címfelvételben testületi szerzőt nem tüntetnek fel. Ezeknél tehát, ha valaki egy testületi kiadvány sokszor kevéssé jellegzetes címére (pl. Bulletin) nem emlékszik, e mutatóban a megfelelő testület neve alatt azt meg fogja találni. A földrajzi mutató a megjelenési helyre utal, tehát az egy ország vagy város területén megjelent periodikákról tud felvilágosítást nyújtani. Amennyiben ez az államon, illetve városon belül testületekre, intézményekre is tagolódik, úgy ebben a testületi mutató szerepét is betölti. Jól használható katalógusok jelentek meg mutatók hozzáadása nélkül is, így a Union list, a World list, a BUCOP, a kanadai Union list stb. Természetszerűen egészül ki viszont RANGANATHAN szakrendben csoportosított Union cntaloguc-yA betűrendes mutatóval (mely egyben földrajzi és testületi mutató is) ; földrajzi, de azon belül testületekre is tagozódó mutatót ad a svájci katalógus ; szak- és földrajzi csoportosítást hoz a román ; szakmutatót tervez az osztrák, a kelet- és a nyugatnémet katalógus szerkesztősége (utóbbi testületi mutatót is kíván adni). Mindebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az ideális megoldás a megfelelő mutató-rendszerrel ellátott betűrendes címjegyzék. Azonban gyakorlati szempontból tudatosítanunk kell, hogy a szakrendi katalógus csak alfabetikus mutatóval kiegészítve jelenhet meg, a betűrendes címjegyzék viszont önmagában is lezárt, használható egészet alkot. Ennek kiemelése azért is fontos, mert a mutatók készítése sok munkát igényel, időben nagy megterhelést jelent, tehát nehezíti és költségessé teszi a katalógus elkészítését. 7 4 Szervezés, anyaggyűjtés, szerkesztés A központi katalógus munkálataiban való részvétel egyes országokban önkéntes, máshol viszont — ahol egyrészt az állam is támogatni kívánja e fontos tudományos munkaeszköz megvalósítását, másrészt esetleg még nincsenek meg a központi katalógusban való együttműködés hagyományai állami felkérés vagy rendelet kötelezi a könyvtárakat a közreműködésre. A svájci könyvtárak például önkéntesen jelentik állományukat a központi katalógus számára, Ausztriában az oktatásügyi minisztérium meghívására, a Német Demokratikus Köztársaságban pedig a „Staatssekretariat für Hochschulwesen" felkérésére vesznek részt a könyvtárak a munkában. Állami rendelet írja elő Jugoszláviában, a szakminisztériumok kötelezték részvételre a felügyeletük alá tartozó könyvtárakat Csehszlovákiában, az Akadémia elnökségének rendelete hozta létre Romániában. A felhívás vagy rendelet ki is jelöli a szerkesztéssel megbízott könyvtárat vagy intézményt, mely — hogy néhány példát lássunk -— Svájcban a 7 4 Anyagi okokból mondtak le pl. a World list szerkesztői a testületi mutató elkészítéséről, melynek közlését pedig kívánatosnak tartottók volna. (World list. XI. 1.) A katalógus nyomtatási költségeit a mutató nem kell, hogy feltétlenül megdrágítsa. Sorszámmal ellátott címek esetén ui. elég a számra való hivatkozás is. (L. a román katalógust.)
