Sz. Németh Mária: A központi folyóirat-címjegyzék kérdései (A MTAK kiadványai 12. Budapest, 1959)
19 tartásával, mert a folyóirat-sorozatok nagyrészt teljesek voltak. A harmadik kiadás már felvetette az állományok és azok hiányai nyilvántartásának kérdését, de ennek megoldása a 4. kiadásra maradt. A második világháború következtében keletkezett hiányok miatt teljesen félrevezető lett volna egy kurrens jegyzék kiadása és így át kellett térni egy nagyobb időszak, az utóbbi 50 év állományának pontos közlésére. A kiegészítő jellegű kiadvány-típus érzékeltetésére viszont a francia megoldást említhetjük, ahol a teljes állományt felölelő katalógus elkészülte után az előbb említett évi kurrens jegyzéket adják ki. 6. A katalógus tartalmát befolyásolja természetesen az is, hogy hány könyvtár állományát fogják benne össze. J. VORSTIUS szerint 6 9 a központi katalógusnak három típusa van : nemzeti, regionális és helyi központi katalógus. Megtaláljuk ezeket a formákat a nyomtatott folyóirat-katalógusok területén is. Nemzeti katalógusok pl. a Union list, a BUCOP, a VZ4 ; regionális katalógusok a Listes départementales des périodiques franqais et étrangers en cours ós végül helyiek a Szvodnüj katalog inosztrannüh periodicseszkih izdanij za vremja sz 1 avguszta 1911 po 1 janvarja 1928 imejuscsihszja o bibliotékák Leningrada^ vagy a Current foreign and Commonwealth periodicals in the Bodleian Library and in the other Oxford libraries. 6 1 Azt, hogy melyik a legmegfelelőbb megoldás, mindenkor a helyi viszonyok döntik el. A nemzeti központi katalógusok létrehozása kisebb országokban feltétlenül a legpraktikusabb és leggazdaságosabb megoldás. A regionális katalógusoknak — mint a kialakult gyakorlat mutatja — általában csak nagy országokban van létjogosultsága. A földrajzi határok megvonása természetesen nem jelenti azt, hogy az adott kereten belül minden könyvtár anyaga szerepel is a központi katalógusban. Hiszen tudományos irodalom nyilvántartásáról lévén szó, csak azok a könyvtárak jöhetnek számba, melyek ilyen anyagot tartalmaznak. Tehát általában a tudományos könyvtárak, áz akadémiai és az egyetemi intézeti könyvtárak a közművelődési hálózat nagyobb könyvtárai, továbbá a kutató intézetek, tudományos egyesületek, országos jelentőségű hivatalok, üzemek kutatási anyagot tartalmazó könyvtárai. 6 2 Nem érdektelen e szerkesztési szokás ismeretében egy pillantást vélni arra is, hogy az egyes országok nyomtatott folyóirat-katalógusaiban hány könyvtár anyaga szerepel? A Union list 2. kiadása 660, a BUCOP 440, az indiai Union catalogve 249, a World list 3. kiadása 247, a GAZ 1914—1924 1100, a YZ4 kiadása 711, a cseh Soupis cizozemskych periedik 438, a kanadai Union list 140, az előkészületben levő katalógusok közül az osztrák kb. 400, a jugoszláv 838, a K 5 9 J. VORSTIUS : Katalogprobleme im Spiegel der auslándischen Fachliteratur. Leipzig, 1933. 40. I. r'° Leningrád, 1928, Gosz. Publicsnaja Bibliotéka. XII, 267 1. 6 1 Oxford, 1953, Bodleian Library. VI, 267 1. 6 2 Kérdés az, hogy azon könyvtárak anyaga is szerepeljen-e a katalógusban, ahol a nyilvánosság számára nincsen szolgáltatás? II. ROLOFF szerint (i. m. 260. 1.) a központi katalógusban való részvételt azokra a könyvtárakra kell korlátozni, amelyek kölcsönöznek, vagy anyagukat legalábbis mikrofilm vagy fotókópia formájában rendelkezésre tudják bocsátani. Érvényesülhet azonban az a szempont is, hogy minden könyvtár anyagát — a nyilvánosság elől elzártakét is — fel kell tárni. Helyes azonban, bármely megoldási módot választják is, az egyes könyvtárak szolgáltatásairól a katalógushoz csatolt táblázatban felvilágosítást nyújtani. 2*
