Sz. Németh Mária: A központi folyóirat-címjegyzék kérdései (A MTAK kiadványai 12. Budapest, 1959)

9 Ennek megfelelően a központi folyóirat-katalógusok feladatai a következőkben foglalhatók össze : 1. Minden központi katalógusnak első és legfontosabb feladata a kutatáshoz szükséges irodalom, ez esetben a folyóiratok megtalálásának lehetővé tétele, a lelőhely meghatározása. Világszerte hiányosak a folyóirat-sorozatok, hiszen a két világháború mindenütt lehetetlenné tette a tervszerű beszerzések fenntartását. De különösen érezhető volt ez a szegényebb, a háborúban többet szenvedett országokban, ahol nemcsak a háborús években, hanem a két világháború közötti gazdaságilag súlyos időszakban is lehetetlen volt a tudományos irodalom rendszeres megszerzése. Mindenki, aki ma nálunk folyóiratok forgalmazásával dolgozik, naponta találkozik a kutatók kétségbeesett kérdésével : hova forduljon, hol keresse a kutatásaihoz szükséges folyóiratot? Arról felesleges részletesen szólni, hogy ha sikerült is a keresett folyóirat felkutatása, mennyi időt, mennyi energiát pazarolt el a kért folyóirat lelőhelyének kiderítésével a kutató és a könyvtáros egyaránt. Ezeket meggondolva, természetes, hogy minden e témáról írt tanulmány vagy szerkesztői észrevétel a lelőhely meghatározását jelöli meg elsődleges feladatként és ebben látja e katalógusok létjogosultságának alapját. 2. Második feladata természetesen következik az elsőből : a katalógus támogatást ad a könyvtárközi kölcsönzések lebonyolításához. A kutatók kérésének kielégítésére gyakran kérünk folyóiratokat külföldről a könyvtárközi kölcsönzés keretében, vagy hozatunk meg mikrofilmeket, sok munkát, utóbbi esetben jelentős költséget is vállalva ezzel. Pedig a folyóirat nem egyszer itthon is megvan, rövid idő alatt hozzáférhető is lenne, talán ugyanabban a városban, de mert erről nincs tudomásunk, nehézkes levelezés és küldözgetés után egy távoli könyvtárból szerezzük meg a kívánt művet, sokszor hosszú hónapok elmúltával. 3. Igen jelentős feladata még a katalógusoknak a beszerzés koordinálásának, illetve a hiányos folyóirat-sorozatok kiegészítésének elősegítése. E többrétű munkát általános hozzáférhetőségük miatt mindenekelőtt a nyomtatott folyóirat-katalógusok támogatják. a) Bár a nyomtatott katalógusok a szerkesztési és nyomdai munkák miatt már megjelenésük pillanatában is bizonyos mértékig elavultak, mégis körülbelüli képet adnak arról, hogy milyen folyóiratok jönnek be rendszeresen az országba. Emellett arról is felvilágosítással szolgálnak, hogy melyek járnak túl nagy példányszámban, de arról is — mintegy a kép negatívjaként —, hogy melyek azok a legfontosabb, nélkülözhetetlen folyóiratok, melyek viszont sehol sincsenek meg. E katalógusok alapot adnak tehát a beszerzési politika ellenőrzésére és arányossá, tervszerűvé tételére. b) Képet adnak a folyóirat-állományok helyes vagy helytelen elosztottságáról is. Kiderülhet, hogy egy periodika az ország egyik városában több sorozatban is megvan, ugyanakkor egy másik kutatási központban egyetlen példány sincsen belőle. Lehetőséget nyújtanak tehát az országon belül meglevő sorozatok helyes elosztására is. c) Felderítik az egyes könyvtárak folyóirat-állományának hiányait is. Tudjuk, hogy a periodikákból meglevő egyes kötetek vagy szórványszámok alig képviselnek értéket, a könyvtárak célja mindig a töretlen sorozatok megszerzése. A katalógus segítségével lehetővé válik, hogy a sokszor több