Csapodi Csaba: Könyvkonzerválás és restaurálás a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK kiadványai 10. Budapest, 1958)
Védekezés az állati kártevőkkel szemben A konzerválás első problémája — a megfelelő elhelyezés biztosítása ntán — az élő, tehát az állati és növényi (penész) kártevőkkel szemben való védekezés. Mind a kétféle ellenség katasztrófát okozhat a könyvgyűjteményben. Az állati kártevők közül aránylag kevés bajt okozott nálunk az egérveszedelem, ami az épület átépítési munkálatai során összegyűlt törmelékhalmok miatt jelentkezett. Egyetlen, szakértő vállalkozó útján elvégeztetett akció (mérgezett eleség fölszórása) elpusztította a Kézirattárba és Régi Könyvgyűjteménybe beszivárgott veszedelmes jószágokat. Alattomosabb, mert titkosabban, nehezebben észrevehető módon romboló ellensége minden régi könyvnek a rovarok sokféle fajtája. Tudjuk, hogy egyes országokban a könyvtárak számára valóságos elemi csapás az anobiumok és más, százezerszám szaporodó férgek, főleg pedig a termeszek fölbukkanása. 7 Felületes vizsgálat számára, könyvromboló rovarok szempontjából, a mi ősnyomtatvány-gyűjteményünknek is kétségbeejtő képe volt : a régi fatáblák, de a könyvek belseje is ezernyi apró lyukacskával átlyuggatva, levált kötésrészek alól a rágott járatok labirintusa bukkan elő, olykor az egész tábla nem más, mint törékeny, porladó váz. Szerencsére alaposabb vizsgálattal majdnem minden esetben kiderült, hogy rég befejezett folyamatokról van szó. Talán még századokkal ezelőtt élt és pusztított bennük az anobium lárvája vagy kifejlett példánya, először megtámadva erős rágószervével a kötés ragasztóanyagát, azután a bőrt, a fatáblát, végül a papírt. Akkor folyt ez a pusztítás, amikor még ezek a könyvek, kitudja, milyen elhanyagolt, sötét helyiségben voltak, és talán évtizedekig sem nyúlt hozzájuk senki, nem érte őket friss levegő, világosság. Az egész idáig folytatott könyvmentő akció során csak egyetlen egy akadémiai ősmunka tudományos előkészítésében részt vettek, majd tanácsaikkal ós szakszerű ötleteikkel támogattak : BERLÁSZ Jenő, SZENTGYÖRGYI Mária, HAJNAL Gáspár és SÁFRÁN Györgyi, az Akadémiai Könyvtár munkatársai. A külső szakértők és munkatársak közül köszönettel kell megemlékeznem a következők segítségéről: BÁNHEGYI József, a budapesti egyetem mikrobiológiai tanszékének professzora, BORBÉLY László könyvrestaurátor, DÓZSA Dezső, a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás főmérnöke, FABRO József, a Képző- és Iparművészeti Gimnázium tanára, FITZ József, az Orsz. Széchényi Könyvtár volt főigazgatója, HASZNOSNÉ SZÖLLŐS Ilona, az Országos Levéltár konzerválóműhelyének vezetője, JÁSZAY Magda, az Istituto Italiano di Cultura por l'Ungheria könyvtárosa, Kiss Béla oki. vegyészmérnök, B. KOROKNAY Éva, az Iparművészeti Múzeum osztályvezetője, KULACS Álisz, az Orsz. Levéltár restaurátora, LÁSZLÓ György üzemi könyvtáros, MAGYARI László, az Orsz. Levéltár pecsétrestaurátora MAGYARI Lászlóné, az Orsz. Széchényi Könyvtár restaurátora, MONOSTORI Kálmán iparművész, NÉMETH Jenő, a Képző- és Iparművészeti Gimnázium tanára, OROSZ Gábor, a budapesti Egyetemi Könyvtár osztályvezetője, PÁRDÁNYI Dóra könyvtári segéderő, SASVÁRI Dezső, az Országos Széchényi Könyvtár könyvkötészetének vezetője, SIKÓ Éva iparművész, SLAOHTA Erzsébet, az Orsz. Széchényi Könyvtár könyvtártudományi gyűjteményének könyvtárosa, SZABÓ-FROHREICH Antal, a budapesti Egyetemi Könyvtár munkatársa, néhai SZENTKÚTY Pál, a Magyar Bibliofil Társaság volt titkára, VÖRÖS Gyula, a budapesti Egyetemi Könyvtár könyvkötészetének vezetője, VARGHA Endre, az Országos Levéltár h. főigazgatója, Vera RADOSLAVLJEVIC, a jugoszláv levéltárak restaurátora. 7 Sokat foglalkozik ezekkel a kérdésekkel a római Gallo Intézet folyóirata, a Bolletivo deli'Istituto di Patologia del Libro. 7
