Csapodi Csaba: Könyvkonzerválás és restaurálás a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában (A MTAK kiadványai 10. Budapest, 1958)

Ilyen nagyobb tételben a gázosítás rendkívül olcsó, a könyvek fertőtlenítése darabonként kb. egy forintba került a könyvtárnak, ami a könyvek értékéhez viszonyítva elenyésző. Természetesen a kívánatos megoldás a jövőben az lenne, ha be tudnánk szerezni egy kisebb gázosítószekrényt. Ebben minden beszerzett régi könyvet az állományba való besorolás előtt fertőtleníteni tudnánk. Védekezés a penész és a nedvesség okozta egyéb károk ellen A károkozó állatok után a könyvek második számú közellensége egy növényi mikroorganizmus, a penész; fekete, vörös vagy zöld alakjában a Penicillium, Fusarium stb. számtalan változatában egyaránt.

1

1 Csakhogy míg a rovarok elsősorban a bőrkötéseket támadják meg és csak másodsorban a könyvek belsejét, a penész esetében fordított a sorrend. Gyakoribb és nagyobb veszedelem a penész a papír, mint a kötés számára. Tudnunk kell azt, hogy penész-spórák mindig jelen vannak a levegőben és igy a könyvek lapjain is, láthatatlanul. Veszedelmet azonban csak bizonyos, virulenciájukra nézve kedvező, a könyvekre kedvezőtlen körülmények közt hoznak. Legnagyobb ellensége a penésznek a szárazság, világosság, levegő, tehát kb. ugyanazok, mint amik az állati kártevőket riasztják el. Normális raktározási viszonyok közt a könyvtárban penész nem fordulhat elő. Mindig fölbukkannak azonban a penészfoltok, a kifejlődött penész jelei, ha a könyvek nedves, sötét, szellőzetlen helyiségbe kerülnek, főleg pedig ha víz éri őket (háborús épületkárok, csőrepedés stb. esetén). Ilyenkor rögtön kiderül, hogy a könyvek minden alkotórésze : a papír rostjai és enyvezőanyaga, a kötéshez használt bőr, vászon, a különféle ragasztók mind elsőrangú táptalajok a penész számára. Ha a levegő relatív páratartalma a megengedett fok fölé emelkedik, vagy közvetlenül víz éri a köteteket, olyan esetben nemcsak a régi, inaktív állapotban levő penészmaradványok indulnak terjeszkedésnek, hanem a korábban teljesen fertőzésmentesnek látszó lapokon és kötéseken is rendkívüli gyorsasággal burjánzanak el a penészfoltok. Azonnali beavatkozás a legfontosabb ilyenkor : megszüntetni a nedvességet előidéző okot, a könyveket kiszárítani és a penész számára kedvezőtlen körülményeket teremteni. Léghuzat, meleg levegő ventillálása, a kötetek föllazított elhelyezése, lapozása, esetleg enyhe központi fűtés még teljesen megakadályozhatja a penész kifejlődését. De ha már meg is jelentek a lapokon vagy a kötésen a penészfoltok, akkor is a rögtöni mechanikus eltávolítás és utókezelés és a fönt leírt szárító eljárás minden nyomot véglegesen eltüntet ; de csak akkor, ha a beavatkozás idejében történt, és a fertőzés nem terjedt használatóról. A célnak legjobban megfelelő, mert emberre nézve teljesen veszélytelen és mégis tökéletesen hatásos gáz az akrilnitril (vcntox) lett volna, ehhez azonban, mivel külföldi készítmény, nem sikerült hozzájutnunk. (A rovarok elleni védekezésre és az egyes gázokra vonatkozó felvilágosítósokat főleg Kiss Béla vegyészmérnöknek köszönjük.) 1

1 A penészre vonatkozólag értékes felvilágosításokat és szakirodalmat kaptunk BÁNHEGYI József professzortól. (CZERWINSKA, E.—KOWALIK, IT. : A régi papírt pusztító Penicillium-fajták. Fordítós az Acta Microbiologica Poloniea 1956. évfolyamából. — KOWALIK, R.— SADRUSKA, I. : A levéltári raktárhelyiségek levegőjében előforduló papír-, bőr- és viaszpecsétpusztító mikroflóra. Uo. — KOWALIK — SADRUSKA : A bőrkönyvkötéseket pusztító mikroorganizmusok. Uo.) 9