Sz. Németh Mária: Az Akadémiai Könyvtár mint a Magyar Tudományos Akadémia célkitűzéseinek könyvtári támogatója (A MTAK kiadványai 8. Budapest, 1958)

könyvtárunk — akadémiai jellegéből következően — szélesebbkörű lehetőségeket biztosított arra érdemes tudományos dolgozóinak, mint többi nagy könyvtárunk. V. Az eddigiekben összefoglaltuk a könyvtár akadémiai jellegű munkáit, illetve az Akadémiának nyújtott szolgáltatásait. Láthattuk — amit bevezetésképpen is előrebocsátottunk —, hogy ez a munka ez ideig különféle okokból csak a legfontosabb könyvtári területekre vagy azok egyes részlegeire terjedhetett ki. Ezzel természetesen nem elégedhetünk meg és így igyekszünk már kidolgozott terveinket — anyagi és személyzeti lehetőségeink szerint — a közeli jövőben megvalósítani. Nem kívánjuk részletezni mindazt, amit még tenni lehetne, csak a legfontosabb és legsürgősebb tennivalókról és a velük kapcsolatos eddigi próbálkozásainkról kell még itt röviden megemlékezni. 1. A könyvtár már 1953-ban és 1954-ben készített terveket a központi feldolgozás létrehozására, melynek eredményeként az akadémiai központi katalógus is kialakult volna. Sajnos, ennek megvalósítására nem kapott sem személy zetet, sem más anyagi lehetőséget, így e tervek nem valósulhattak meg. 1955-ben az akadémiai központi könyvkatalógus felállításának módszereit dolgozta ki. Első lépcsőként a természettudományi intézetek könyvtárainak anyagát foglalta volna a központi katalógusban össze, vagy egy gyors, korszerű címlapfényképezési megoldás keretében vagy pedig alrovatos munkaerők címfelvételei segítségével. Az Akadémia vezetősége teljes mértékben elismerte ugyan a központi akadémiai címjegyzék felállításának szükségességét, de az anyagi fedezetet nem tudta számára biztosítani. Ezzel a kérdés egyelőre le is került a napirendről, és mindmáig sem sikerült ezen az igen fontos területen előbbre jutni. 2. Ugyancsak nem sikerült eddig a módszertani munka rendszeres végzésére külön munkacsoportot szervezni. így ezen a területen sem tudott a könyvtár az intézeti könyvtáraknak elegendő és rendszeres segítséget nyújtani, csak alkalomszerűen adhatott tanácsokat, útbaigazításokat. 3. Szeretne a könyvtár a világszerte ismert magyar orientalisztikai kutatás támogatására egy országos keleti központi katalógust létrehozni. Az 1951-ben megkezdett tervezés azonban a megvalósulás útján — szintén anyagi és személyzeti okokból — nem tudott messzire jutni. 4. Ugyancsak megoldandó feladataink vannak a külföldi könyvtárközi kölcsönzés fejlesztésének területén is. A kutatóintézetek s tudósaink számára e fiatal szolgálati águnk (az 1956. évi könyvtári alaptörvény ruházta ránk ezt a jogot és kötelezettséget) természetesen még eddigi fejlődése ellenére sem nyújtja azt, amit méltán elvárhatunk tőle.

1

3 Aktív, az akadémiai igényeket és szükségleteket felkutató külföldi könyvtárközi kölcsönzési szolgálat kiépítésére van szükségünk. Az Akadémiai Könyvtár kétségtelen helyzeti előnye (a külföldi társintézményekkel kialakult jó kapcsolatok) ezen a területen fokozottan szolgálja az akadémiai tudományos kutatások érdekeit. 5. Az akadémiai kutatásokat nagy mértékű könyv- és kéziratanyagunk megfelelő feltárásával, forrás-publikációkkal és — ahol szükséges és lehetséges — önálló feldolgozásokkal segítjük elő. 1

3 1957-ben szeptember l-ig 281 kötetet kölcsönöztünk külföldről. 12