Haraszthy Gyula: Az Országos Könyvtárügyi Tanács és a magyar könyvtárügy időszerű kérdései (A MTAK kiadványai 5. Budapest, 1958)
könyvtárpolitika és könyvtárügy irányításában erőteljesen támaszkodhatik a szakbizottságok munkájára, ezen keresztül könyvtárosaink jól képzett széles rétegére. e) A bizottságokban együtt dolgoznak a tudományos és közművelődési könyvtári hálózatok legjobb szakemberei, ennek következtében könyvtárügyünk egysége tovább izmosodik, az elszigeteltség még jobban megszűnik, s a problémák sokoldalú, a könyvtári gyakorlatból eredő megvilágítása sokkal inkább valósággá válik. Mindennek következtében lehetőség nyílik arra, hogy a szakbizottságok egyszerre legyenek a könyvtárügy állami vezetése és módszertani irányítása számára legfőbb szakmai tanácsadó szervek és az egyes szakproblémákat tudományos színvonalon kidolgozó munkaközösségek. E munka eredményeinek általánosítása, a könyvtártudományi szakirodalom hazai fejlesztése, a fiatal könyvtárosnemzedék továbbképzésének érdeke, a publikációs lehetőségek fokozása s így a munkakedv növelése, a szellemi munka anyagi érdekeltségének előmozdítása egyaránt szükségessé teszik, hogy a Tanács — a könyvtári törvényben biztosított költségvetése segítségével — kiadványsorozat formájában közzétegye a szakbizottsági tevékenység publikációra megérett referátumait. 1 5 A kiadványsorozatra vonatkozó tervekről már tárgyalt a Tanács elnöksége. Természetesen a szakbizottsági munka egyéb előlijeit is érvényesíteni lehet könyvtárügyünk hasznára : egy-egy munkaközösség vagy szakbizottság vagy több szakbizottság meghívott szakértői együtt felmérhetik egy-egy megye teljes könyvtárügyét, s így követendő mintát szolgáltathatnak a magyar könyvtárügy megyei „topográfiái" teljes sorozatának elkészítéséhez ; a szakbizottságok segítségével igen színvonalas tanfolyamokat, előadássorozatokat lehet rendezni, ahol a legjobb előadók a számukra legmegfelelőbb témákkal vehetnek részt könyvtárosaink szakismereteinek továbbfejlesztésében. E néhány példa csupán azt kívánja jelezni, hogy a megfelelően szervezett és jól vezetett szakbizottságok tevékenységi területe s így súlya és jelentősége idővel egyre jobban növekedhetik. Az OKT vitái megfelelően rendezték a szakbizottságok szervezeti felépítését is : a nagyjából 8—12 tagú szakbizottságok elnökei általában tanácsi tagok lettek, a titkári feladatok ellátását többnyire — már csak a szervezetszerű kapcsolatok realizálása miatt is — az OSzK módszertani osztályának megfelelő munkatársaira bízták, tagokul az ország legjobb szakkönyvtárosait hívták meg. A Művelődésügyi Minisztérium könyvtári osztályának munkatársai — szintén a munka sokoldalú, államigazgatási szinten is megteremtendő kapcsolatai miatt — részt vesznek a bizottságok tevékenységében. A szakbizottságok természetesen a Tanácsnak felelősek munkájukért ; munkatervüket önállóan készítik el, — ez éppen a problémák gazdagságát, árnyaltságát, élettel való kapcsolatát biztosítja. A munkatervek felülvizsgálatát, egyeztetését s jóváhagyását a Tanács elnöksége végzi el. Az eddig elmondottak valószínűvé teszik, hogy a bizottságok munkájának összefogása, a kiadványok színvonalas gondozása miatt kis létszámú (esetleg két fő) szaktitkárság létrehozására is gondolni kell a Tanács elnök1 5 Könyvtári szakfolyóirataink is gazdag publikációs anyaghoz juthatnak a szakbizottságok megfelelően kidolgozott témái útján. 12
