Berlász Jenő: Az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának átalakulása (A MTAK kiadványai 4. Budapest, 1957)

3. Az ilyen módon elrendezett és felállított anyagról .JAKAB Elek két katalógust készílett : egy szakrendit és egy betűrendest. A szakkatalógus szakonként a felállítás rendjében tartalmazza a katalógus-lapokat. Minden kötegről vagy kötetről egy-egy lap tájékoztat nagyon hiányosan és következetlenül. Az egyes lapok a raktári jelzeten kívül csak elnagyolt címleírást adnak, legtöbbször csupán a szerzőt és címet tüntetik fel, a kutatást érdeklő többi fontos adatot részben vagy egészen elhagyják. Hasonlóképpen ki nem elégítők az analekta-csomók és a leveleskötegek lapjai ; az előbbiek csak összefoglaló címen, részletezés nélkül vannak felvéve, az utóbbiak pedig csak a levélíró és a címzett nevét, a levélváltás évét vagy éveit és a levelek darabszámát tüntetik fel, de korántsem mindig. Voltaképpen tehát ez a katalógus — bár főkatalógusnak volt szánva — inkább csak leltári nyilvántartás céljára volt alkalmas, semmint az anyagban való tájékozódásra.

1

0 .Még szerényebb igényről tanúskodik az eredeti betűrendes katalógus, mivel — mint másodrendű segédlet — még a szakkatalógusnál is vázlatosabb címleírást adott .

n Érthető tehát, ha már századunk elején felmerült a kívánság, hogy egy teljesen új betűrendes katalógus készüljön, olyan, amely az egyes kötegekről és kötetekről nemcsak egyetlen címfelvételt nyújt, hanem annyit, amennyi a bennük foglalt kéziratok száma. Csakis ezzel a második, 1905 és 1915 között HEINLEIN István által elkészített katalógussal jutott a kézirattár olyan apparátus birtokába, amely a rendszeres kutatást lehetővé tette, s amelyet érdemes volt folytatni. S valóban, ez a folytatás szüntelenül tartott egészen a legutóbbi évekig.

1

2 Szerkezetileg ez a katalógus két önálló részből áll: egyik rész a szűkebb értelemben veit kéziratanyag (kötetes kéziratok és analekták) mutatója, másik a levélgyűjteményé. Az oklevélgyűjteményről úgy látszik szintén külön katalógust akartak készíteni, de erre nem került sor. A lapok — negyedrét alakú (21x18 cm méretű) merített fehér papiroslapok — könyvszerűen felállított dobozokban vannak elhelyezve. Az egész katalógus 72 dobozt tölt meg.

1

3 A felvételek zöme kéziratos, kisebb része, amely az 1930-1950es években készült, gépírásos. A szak- és betűrendes katalógus mellett a HEiNLEiN-időszakban készülőben volt egy harmadik katalógusfajta, — időrendi katalógus is —, de félbemaradt. Csak az analekták egy része került feldolgozásra. 4. A kézirattár gyűjtőköre 1948-ban csakúgy, mint korábban bármikor, meglehetősen határozatlan volt. Szükségszerűen következett ez abból, hogy a gyűjtemény mind létrejövetelét, mind gyarapodását legfőképpen ajándékozásoknak köszönhette. DÖBREXTEinck és ToLnvnak az akadémiai gyűjtemények szervezését elindító buzgólkodásától kezdve egész a XIX. század 11

1 A JAKAB-féle szakrendi katalógus mindmáig helyrajzi katalógus gyanánt szolgál a régi szakcsoportokhoz. 1

1 A JAKAB-féle betűrendes katalógus már mintegy 40 óv óta használaton kívül áll. Megtalálható : AK Ms. 334 jelzet alatt. 1

2 A katalógus egyes rétegei autográfia alapján különböztethetők meg. A lapok óriási többségét HEINLEI.\

t csaknem rajzolt betűs, szép írása teszi felismerhetővé. A MÉSZÖLY által készített lapok szálkás folyóírásúak. FÓGEL úgy látszik nem katalogizált, mert tőle származó katalóguslapot nem találtunk. TÖRÖK Pál ós a negyvenes években mellette dolgozó SCHILLER Pálné többnyire írógéppel katalogizáltak ; lapjaik pirosfekete írásnak. L!)4í)-ben WEÖRES Sándorral ismét kézzel írtuk a felvételeket ; géppel csak 1951-től kezdve dolgoztunk. 1

3 1948-ban még csak 54 volt a katalógusdobozok száma. 6