Berlász Jenő: Az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának átalakulása (A MTAK kiadványai 4. Budapest, 1957)

Sokkal hamarabb, már 1951-ben tisztázódott a katalógus új formájúnak kérdése. Erre a katalógusszekrények tervezése adott alkalmat. A megoldásnak kettős iránvító szemponthoz kellett igazodnia : egyrészt a kézirat katalogizálás sajátos szükségéhez, amely a nemzetközi méretű lapnál nagyobb formát kíván, másrészt a kalalógus anyagául kiválasztott cellkarton-ív maradéklalan felosztásának követelményeihez. így adódott a 14,5x10 cm-es forma, amely — tapasztalásunk szerint — minden tekintetben jó megoldás.

4

4 Az új katalógus írását 1954-ben kezdtük el, — sokszorosításra nem lévén módunk — írógéppel. Ezzel az eljárással természetesen sok időbe kerül a melléklapok és utalók elkészítése, de sokkal inkább biztosítható az olvashatóság és csinosság. Rendszerét tekintve, az új katalógus eltér a szokásos típusoktól. Kísérlet a külföldön jól bevált szótárkatalógus meggyökereztetésére. Tulajdonképpen a szerzői és tárgyi katalógus egyesítéséből származik. Egyetlen betűrendbe állított cédulasorban egyszerre keresheti a kutató a kéziratokat címük és tartalmi vonatkozásaik szerint. A tárgyszóanyagot tartalmazó lapok a kézirat által tárgyalt tudományágról, lényeges személyekről, tárgyakról, földrajzi nevekről, történeti kor- és időszakokról adnak utalásokat magukra a kéziratokra. Efféle vezérszók alatt, mint .Népköltés, Finn-ugor nyelvészet, Romantika, Török-kor, Sóbányászat, Erdély (XVII sz.), Dunai hajózás (XIX. sz.), Akadémia, Wittenberg stb. útbaigazítást kapunk a tárggyal foglalkozó kéziratokról. Bár az eligazításnak ez a módszere nyilván nem ér fel a tizedes osztályozás nyújtotta lehetőségekkel, tudománytörténeti gyűjteményeknél -aminők általában a kézirattárak — elegendőképpen támogatja a kutatást. Katalógusrendszerünk újszerűsége más tekintetben is kifejeződik. Abban ti., hogy mindennemű gyűjteményrészleg anyagát felöleli. A régi kézirattári katalógusok rendesen több párhuzamos részből álltak. Az újonnan feldolgozott anyagra nézve nálunk nincs többé külön kézirat i és levélkatalógus, vagy a képes ábrázolások katalógusa, hanem csak egy általános katalógus van, amely minden gyűjteményféleségről tájékoztat. Ügy véltük, ha már amúgy is elkerülhetetlen adottság, hogy minden témának régi és új katalógusban kell utánanézni, sőt a régi katalógusban két helyen is kell keresgélni, — akkor legalább az új szerzeményű anyag adatait lehessen egy helyen feltalálni. Katalógusunk ennek a gyakorlati célkitűzésnek a szülötte.

4

5 Helyrajzi katalógus helyett egyelőre könyvformájú nyilvántartást vezetünk. Ami végül katalogizálási munkánk előrehaladásának ütemét illeti, erről tájékoztatásul csak annyit, hogy három kézirattárosunk évente átlag 8000—9000 kézirattári egységet (javarészben leveleket és analektákat) dolgoz fel.

4

6 0. Az új szerzeményű anyag feldolgozása katalogizáláson kívül leltárba vételt is jelent. Az előbbi a kutatást, az utóbbi a gyűjtemény megőrzését segíti. 4

4 Ez a megoldás NYIREŐ Istvántól ered. 4

5 A katalógus-kialakító munkában elsősorban CSAPODI Csaba, a régi könyvek gyűjteményének vezetője nyújtott elméleti és gyakorlati segítséget. 4

6 L. az 1955. ós 1956. évi jelentéseket, AK kézirattári adminisztratív iratok. Itt kell megemlíteni,hogy a kéz iratkatalogizálással párhuzamosan folyik a roppant gazdag s még teljesen kiaknázatlan tudománytörténeti anyagot tartalmazó főtitkári levéltár cédula-indexének elkészítése. Ehhez a név- és tárgymutatóhoz évente mintegv 8000 cédula készül. 18