Berlász Jenő: Az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának átalakulása (A MTAK kiadványai 4. Budapest, 1957)
összesen mintegy 500 kötetnyi kézirattal és közel 14000 levéllel és analektával, évente tehát állag 100 kötettel és 2 800 kis egységgel gyarapodott a gyűjtemény. 3 4 A vásárlások által ilyen módon megindított nagyarányú állományfejlesztéshez egyéb tényezők is jelentékenyen hozzájárultak. A legfontosabb ezek közül azoknak az irat- és kéziratgyűjteményeknek a kézirattárba való bekebelezése volt, amelyek 1950 előtt különféle sajátos rendeltetésű akadémiai szervek és intézmények keretébe tartoztak. Ilyen volt az Akadémia Széchenyi-múzeumának, Vörösmarty-szóbájának és Goethe-szobájának muzeális értékű kézirat- és levélanyaga, továbbá a Történelmi Bizottság eredeti és másolati forrásgyűjteménye, végül a főtitkári hivatal és a könyvtár adminisztratív irattára. Mindezek átvételére az Akadémiának állami intézménynvé válása adott alkalmat 1950-ben ; a tudós társaság szervezetének és székháza belső rendjének átalakulásával ugyanis együttjárt az addig különböző helyiségekben őrzött anyagoknak egy helyre való összevonása. Ez a központi gyűjtőhely természetesen csak a legnagyobb állandó gyűjtemény, a kézirattár lehetett. Számottevő gyarapodást hoztak kézirattárunknak egyes külső, az Akadémiával csak laza kapcsolatban álló vagy tőle teljesen független intézmények helyzetében, működésében előállt változások is. A szabályozott intézményeknél gyűjtemény részlegek váltak feleslegesekké, a megszűnt intézményeknél az egész gyűjtemény gazdátlan lett. Az ilyen szabaddá váló anyag rendszerint valamely országos közgyűjteménybe került, olykor az Akadémiai Könyvtár kézirattárába is. A ránk szállt efféle örökségek közül legnagyobb és legértékesebb a Kisfaludy Társaság irattára és irodalomtörténeti kézirat gyűjteménye, amelyet a nagymúltú társaság 1952 májusában történt feloszlásakor adott át a vele mindenkor szoros kapcsolatban állt Akadémiának. 3 5 Régi intézményes kapcsolatnak köszönhetjük a széphalmi KAznsrczY-múzeumban fennmaradt Kazinczy—Becske-levelesláda megszerzését is 1952-1953-ban. Ez esetben a múzeum felett felügyeleti jogot gyakorló Népművelési Minisztérium rendelte el a kiállítási célra szükségtelen anyag átadását. A harmadik nagyobb ajándékgyűjteményt, Szilády Áron hagyatékát Bács-Kiskun-megye levéltárától kaptuk 1952-ben Kecskemétről a levéltár gyűjteményének rendezése kapcsán, a Levéltárak Országos Központja rendeletéből. 3 8 Végül meg kell említeni, hogy új életre kelt ezekben az években a magánajándékozás is. írók, tudósok, műgyűjtők ismét komoly értéket képviselő kéziratanyaggal gazdagították gyűjteményünket. 1951-ben KODÁLY Zoltán 3 4 Kiemelkedő jelentőségű vásárlásaink : 1952-ben PÁKH Albert levelezése és kisebb írásai, HATVANI* Lajos levelezése ; 1953-ban két XV. századi livre d'heure, egy XVI. századi PARACELSUs-kőtettel kolligált sebészi tárgyú kézirat, gri LÁZÁR János XVIII. századi erdélyi költő leveleskönyve, gr. TELEKI László levelei a negyvennyolcas emigrációból, TÓTH Lőrinc epigrammák JIÓRICZ Zsigmond leveleinek egy csomója ; 1954-ben BETHLEN Miklós önéletírásának egy közel egykorú példánya, KEMPBLEN Farkas személyi iratai, SPLÉNYI Lajos-levelek, PETŐFI Zoltán-levelek, EÖTVÖS József jegyzőkönyvei, ADY Endréné Csinszka visszaemlékezései ; 1955-ben EÖTVÖS Lóránd emlékek, MÓRA-levelek és egy BARTÓK-kézirat ; 1956-ben JÓSIKA Miklós-levelek, JÓKAIkéziratok JÓKAINÉ XAGY Bella hagyatékából, MIKSZÁTH-levelek, LUKINICH Imre levelezése ós GÁLOS Rezső hagyatéka. 3 5 A Társaság feloszlását kimondó 1952. május 18-án kelt jegyzőkönyvet I. AK kézirattári adminisztratív iratok. 3 6 AK kézirattári adminisztratív iratok. 13
