Berlász Jenő, Sz. Németh Mária: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának múltja és jelene (A MTAK kiadványai 2. Budapest, 1956)

A különgyűjtemények anyagának kiegészítése állandóan folyamatban van. A Keleti Könyvtár fejlesztése egyik legnagyobb gondunk, de a kéziratok beszerzésével és értékes régi-könyvgyűjteményünk kiegészítésével is törődünk. Különösen fontos számunkra a tudománytörténeti anyag begyűjtése : akadémikusaink levelezésének megszerzése, az országos szempontból is a legjelentősebb ilyennemű gyűjtemények közé tartozó régi magyar, ősnyomtatvány és vetüstissima anyagunk lehetőség szerinti kiegészítése. Az utóbbi évek folyamán e területeken számottevő eredményeket értünk el (ADY- és MÓRICZlevelezés, SZEKFŰ- és DOMANOVSZKY-Iiagyaték állományba iktatása, ősnyomtatványok, RM-művek, Aldinák megvásárlása). Ugyanakkor nem hallgathatjuk el, hogy az akadémikusok kéziratainak és levelezésének megszerzése — mely elsősorban az Akadémiai Könyvtár feladata — egyáltalában nincs biztosítva, s inkább egyéni „összeköttetéstől", mint rendszeres és intézményes tevékenységtől függ. Fiatal mikrokönyvtárunkat értékes kézirataink és ritkaságaink mikrofilmezése mellett különösen két irányban fejlesztjük tovább : egyrészt az. Akadémia keretein belül folyó kutatómunkát támogatjuk legtöbbször nálunk hiányzó folyóiratcikkek mikrofelvételének külföldről történő megszerzése útján, másrészt a vidéken, de elsősorban külföldön elérhető s a magyar irodalomtörténeti és orientalisztikai kutatást elősegítő kéziratos és régi magyar anyagot mikrofilmeztetjük. Ilyen volt pl. az 1955 folyamán a kolozsvári Egyetemről és a Román Tudományos Akadémiától érkezett, 144 művet kitevő anyag, mely Erdélyből származó régi magyar könyveket, vers- és drámakéziratokat tartalmaz. Összefoglalva a könyvtár gyarapításának eredményeit, az állomány megállapítható kötet-, illetve darabszáma 1955 végén a következő volt: mintegy 500 000 kötet könyv és folyóirat (ebből 1100 ősnyomtatvány, 6200 RM-mű), továbbá 13 612 kéziratos kötet, 230 461 db kis kézirat, 15 291 db keleti tárgyú kézirat és 1079 mű mikrofilmje.

3 A könyvtár korszerű és színvonalas feldolgozó munkájáról szólva mindenekelőtt meg kell mondani, hogy a feldolgozás a háborús évek rendkívüli munkái és elégtelen személyzeti ellátottsága miatt nem tudott a beszerzéssel lépést tartani, ezért a könyvtárban még ma is van feldolgozatlan anyag. Ennek jelentősebb része a különgyűjtemények állományából kerül ki, elsősorban a kézirattári, akadémiai let

réltári, ősnyomtatvány- és keleti anyagból. Emellett még rekatalogizálásra vár a könyvállomány igen jelentős része, amely ma is a régi szak szerinti felosztásban áll. Jobb a helyzet a periodikák területén, mert ezeknek nagyobb része már átment modern katalogizálási folyamaton. Az utóbbi munkával párhuzamosan a részcímes periodikák könyvszerű feldolgozása is folyamatban van. Könyvtárunkban a rekatalogizálás problémája tehát elég súlyos formában vetődik fel, amit nagyrészt a modern feldolgozási rendszerre való késői áttérés magyaráz. Csak 1950 második felében kezdte meg a könyvtár a korszerű katalogizálást, a decimális rendszerű szakozás alkalmazását, nemzetközi mé3 Meg kell jegyezni, hogy egyes forrásokból — melyeknek eredetét nem ismerjük — az a tévhit terjedt el, hogy a MTA Könyvtárának kötetszáma millió körül van. Lehetséges, hogy a kézirati egységeket is figyelembo vették e magas kötetszám megállapításánál. Ezt a hiedelmet az 1955 nyarán végzett hozzávetőleges állományfelmérésünk megcáfolta. Természetesen szükség lesz a kötetszám pontosságú állományszámlálásra is. 22