Berlász Jenő, Sz. Németh Mária: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának múltja és jelene (A MTAK kiadványai 2. Budapest, 1956)

mint megbízott. A 2400 kötetet, illetve tékát magába foglaló anyagot a kor rendszerező divatja szerint könyvek módjára, szakrendszerben, tizenhat osztályban állították fel, az egyes szakokon belül négy nagyságcsoportban, Az anyaghoz (amely kötetes kéziratokon, analectákon és leveleken kívül mintegy 11 000 darab oklevelet is tartalmazott) általános és helyrajzi katalógus készült.

4

2 Néhány év múlva azonban kitűnt, hogy sem az elrendezés, sem a katalógus nem felel meg a jogos igényeknek, és 1904-től új rendezés, illetve katalogizálás kezdődött, amely megint évtizedekig tartott.

4

3 A kézirattár mellett a századfordulón — magánosok ajándékaiból — egyéb különgyűjtemények is kialakultak. Ilyen volt az Akadémia első alapítójának, SZÉCHENYI Istvánnak kéziratait, könyveit és egyéb emlékeit tartalmazó. SzÉCHENYi-Múzeum (1880 körül),

4

4 az ELISCHER Boldizsár-féle, 4100 egységből álló GoETHE-gyűjtemény (18 9 5),

4

5 RÁTH György 2364 kötetes XVI—XVII, századi hungarica-gyűjteménye (1905),

4

6 amely az Akadémia hasonló jellegű és nagyságú állományát egészítette ki, végül KAUFMANN Dávid 2620 kötetes, világhírű kódexeket tartalmazó hebraica-gyűjteménye (1906).

4

7 Valamennyiről nyomtatott katalógus készült. Ami a raktárviszonyokat illeti, a raktárak felszerelése sokáig hiányos; volt (a főraktárba 1875-ben vezették be a központi gőzfűtést, a villanyvilágítást 1895-ben), férőhely tekintetében azonban 30 éven át (1895-ig), úgy látszik, kielégítő volt a helyzet, bár a szakok száma ekkoriban már elérte az 52-t. Helyhiány miatti panaszok először a 90-es évek közepén hangzottak el, de a helyzet csak az 1898-ban meginduló kötelespéldányözön következtében vált tűrhetetlenné. A raktárbővítés égető szükség lett. Az első világháború kitöréséig négy nagy bővítés történt. 1898-ban —- lemondva a hírlapok további gyűjtéséről — a nagy udvari raktárban tárolt hírlapanyagot részben a Nemzeti Múzeum könyvtárának adták át, részben az alagsorba telepítették, s a felszabadult termet könyvraktárrá alakították.

4

3 1901-ben a főraktár 52 állványának tetejére toldalékpolcokat építettek, ezzel újabb 9—10 000 kötet számára sikerült helyet nyerni.

4

9 1909-ben a palota egyik elsőemeleti ötszobás. szolgálati lakását szerezte meg a könyvtár, s korszerű vasállványokkal beépítve, mintegy 25 000 kötetet befogadó új raktárt teremtett.

5

0 Végül 1911-ben a palota földszintjén levő négyszobás főkönyvtarnoki lakást rendezték be raktárnak.

5

1 Mindez azonban csak ideig-óráig segített a bajon. A nagyarányú fejlődés az olvasóforgalomban mutatkozott meg legkevésbé. Az újrarendezett Nemzeti Múzeumi könyvtár és az újonnan felépült Egyetemi Könyvtár nagy befogadóképességű olvasótermének 1875. évi megnyitása az egyetemi városrésztől kissé távolabb eső Akadémiai Könyvtárt, 4

2 Jelentés a Kézirattár rendezéséről. Kivonat Jakab Etek . . . előterjesztéséből. Akad Ért, 1892. 132-139. 1. 4

3 Akad. Ért. 1897. 231. 1. Akad. Ért, 1905. 356-358. 1. 4

4 SZILY Kálmán — VISZOTA Gyula : A Magy. Tud. Akadémia Szécheniji-Múzeumának tárgyjegyzéke. Bp., 1905. 4

5 II HL LE ii Ágost : Az Elischer-féle Goethe-gyiíjtemíny katalógusa. Bp., 189C. 4

0 Ráth György régi magyar könyvtára. Bp., 1905. " WEISZ Miksa : Kaufmann Dávid könyvtárának héber kéziratai és könyvei. Bp., 1906. 4

8 Akad. Ért, 1898. 104, 231-232. 1. - 1899. 224-225. 1, 4

9 Akad. Ért, 1902. 243. 1. 5

0 Akad. Ért. 1910. 254. 1. 6

1 Akad. Ért, 1912. 266. 1. 10