Haraszthy Gyula: A 130 éves Akadémiai Könyvtár (A MTAK kiadványai 1. Budapest, 1956)

A 130 éves Akadémiai Könyvtár HAIÍASZTHY GYULA a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának igazgatója A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára az Akadémia első elnökének, Teleki Józsefnek 1826. március 17-én tett 30 000 kötetes alapítványából jött létre. Ma a mintegy 500 000 kötetet kitevő könyv- és folyóiratállományával, egyedülálló különgyűjteményeivel: 13 612 kéziratos kötetet és 230 461 db kis kéziratot tartalmazó kézirattárával, 1104 ősnyomtatványával. 6327 régi magyar könyvével, 27 621 kötet könyvet és 15 291 kéziratot magában foglaló Keleti Könyvtárával, 1079 mű mikrofilmjével szolgáltat anyagot a kutatómunka számára. Rendeltetésénél és állományánál fogva a tudományos nagykönyvtár funkcióját tölti be és sajátos könyvtári eszközeivel a magyar tudományos kutatást irányító és szervező Akadémia célkitűzéseit támogatja. Világos, hogy szocializmust építő társadalomban, a marxizmus—leninizmus ideológiai alapján állva, az Akadémia újjászervezése után eszmeileg is megerősödve, a társadalmi fejlődésben igazi szerepéhez jutott tudomány szolgálatában emelkedhetett csak erre a fokra, annak ellenére, hogy még a magyar könyvtári viszonyok között is szinte egyedülálló fejlődésbeli nehézségekkel, múltbeli hátramaradással, s nem egy. újabb hiányossággal és hibával — az ugrásszerű fejlődés természetes következményeivel — kellett megküzdenie. Nem lesz érdektelen, ha a jubileum alkalmával a fejlődés néhány tényével és problémájával foglalkozunk, anélkül, hogy a folyamatban levő könyvtártörténeti kutatások elébe akarnánk vágni.* I Az akadémiai törekvések XVIII. századi előzményeiben is felbukkant már az akadémiai könyvtár gondolata : például Révai Miklósnál, aki részletes akadémiai tervet dolgozott ki saját, kutatásokat támogató könyvtárral és különgyűjteményekkel. A XIX. század első évtizedeiben történetileg megérett már a helyzet Bessenyei György „jámbor szándékainak" megvalósítására, a metternichi abszolutizmussal és a feudális reakcióval szemben a haladó magyar nemzet politikai és gazdasági fejlődését, kulturális és tudományos felemelkedését szolgáló akadémia megalapítására. Széchenyi Istvánnak az * A könyvtárra vonatkozó s legnagyobbrészt az Akadémiai Értesítő évfolyamaiban rendelkezésre álló irodalom egyes darabjait itt nem sorolom fel. A jelenleg folyó könyvtártörténeti munkálatok eddigi eredményeit , elsősorban Boriász Jenő, Sz. Németh Mária, azután Szentgyörgyi Mária és Gergely Pál adatait felhasználtam. Néhány helyen támaszkodom Boriász Jenőnek még kéziratos, az Akadémiai Könyvtár 1956. március 17-i ünnepi értekezletén felolvasott tanulmányára, illetőleg annak egyes megállapításaira. 63