Gergye László: Kazinczy Ferenc kéziratos hagyatéka (A MTAK kézirattárának katalógusai 21., 1993)

I. Bevezetés

16 a másolatokat eladjuk, és az eredeti írások relikviaként családom tulajdonában maradnak; még 8 kötet van nálam, melyek híres férfiak válogatott leveleit tartalmazzák, egy jó csomagot Gábor magával vitt, eddig bizonyára mindent áttekintett... Kérem, mondja meg azt is unokaöcsémnek, hogy a Gratziákat, az Idylliumokat és mindazt, ami eladásra nem alkalmas, hozza magával... A Tudós Társaságnál lévő eladásra alkalmatlan írásokat is visszakérném az árvák számára." A levél további részletei azt mutatják, hogy Török Sophie nagyon kevés közvetlen információt kap férje kéziratairól. Megemlíti például, hogy Guzmics Izidor megígérte: a levelek kiadásából befolyt pénzt az árvák javára fordítja, de már két éve semmit se hallott az apátról. Azt is csak hallomásból tudja, hogy kiadták Kazinczy verseit. Ezért kéri, tudassák vele, hogy mi jelent meg az elmúlt öt év alatt, s mennyi bevétel származott belőle, mert eddig csak két színdarabért fizettek neki mindössze négyszáz forintot. A zárósorok udvarias formulái előtt így fogalmaz: „Kívánságom csupán abban áll, hogy szeretném évente megtudni a bevételeket és otthagyom a T[udós] Társaság kezében kamatra; aztán az egész bevétel végén osztozzanak rajta a gyermekek: szívesen lemondok nyolcadrészemről, mégsem vehető rossz néven tőlem azon kívánság, hogy szeretném, ha évente tájékoztatnának a dolgok állásáról." Török Sophie 1842. febr. 14-én bekövetkezett halála után Kazinczy Ferenc egyik fia, Bálint tett kísérletet a kéziratok visszaszerzésére. Mivel 1845 után egyértelművé vált, hogy a Toldy-Bajza-féle összkiadás befejezésének reménye szertefoszlott, Kazinczy Bálint 1846. nov. 29-én levéllel fordult a Magyar Tudományos Akadémiához.

3

9 Ebben arra hívja fel az illetékesek figyelmét, hogy Kazinczy Ferenc „szellemének munkálatai egyszersmind egyetlen öröksége is gyermekeinek. És tizenöt éve mióta atyánk' kéziratai a' Tekintetes Társaság kezei közt vannak; 's a' várakozásnak eme tizenöt hosszú éve után hozott följébb említett határozat illoyalitás vádja nélkül enged talán felszólalnunk: 'Méltóztassék a' Tekintetes Társaság atyánk kéziratai minden munkáit (a sajtó alá adottakat is ide értve), mint egyetlen örökségünket vissza nem tartóztatni, hanem azt nekem, egyik fiú-örökösének, mielébb átszolgáltatni'." A Kazinczy-hagyaték történetének következő fontos dokumentuma már 1848ból származik. Aug. 5-én Kazinczy Bálint, mint testvéreinek törvényes képviselője, felhatalmazást ad Kazinczy Gábornak az Akadémián található kéziratok birtokbavételére.

4

0 Két nappal később Kazinczy Gábor az alábbi beadvánnyal fordul Toldy Ferenchez:

4

1